Zöldinfó
Mi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
Teljes kapacitással újraindult a Dunai Finomító AV3 üzeme.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Teljes kapacitással újraindította a tavaly októberi tűzesetben súlyosan megrongálódott Dunai Finomító AV3 üzemét a Mol – közölte az alternativenergia.hu. A közel egy évig tartó, megközelítőleg 18 milliárd forintos (56 millió dolláros) költségvetésből megvalósított helyreállítást követően az üzem ismét teljes kapacitással működik. A helyreállítás nem járt kapacitásbővítéssel, az AV3 nyersolaj-desztilláló üzem az eredeti technológiai teljesítményével tért vissza a termelésbe – írták. Az MTI-hez eljuttatott közleményben a társaság felidézi: a tavaly októberi tűzesetben személyi sérülés nem történt, ugyanakkor az AV3 üzemben jelentős műszaki károk keletkeztek.
A helyreállítás során elbontották, majd újjáépítették a károsodott vasbeton szerkezetet, 27 új nagyteljesítményű szivattyút telepítettek, 8 kilométernyi csővezetéket cseréltek ki, 100 kilométernyi villamoskábelt húztak be, és több mint 1100 szerelvényt építettek be. Emellett helyreállították a kapcsolódó technológiai, villamos és irányítástechnikai rendszereket is. Az újjáépítés során korszerű berendezéseket és műszaki megoldásokat alkalmaztak, az üzemet az American Petroleum Institute (API) vonatkozó szabványainak megfelelő, korszerű tűzvédelmi követelmények figyelembevételével alakították ki.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a közleményben kiemelte, hogy a tervezett határidőre, rendkívül megfeszített munkával sikerült befejezniük a helyreállítást. Különösen fontosnak nevezte ezt a jelenlegi, globális ellátási zavarokkal terhelt energiapiaci környezetben. Az üzemegység újraindítása tovább növeli a Mol ellátási képességét és erősíti Magyarország valamint az egész régió üzemanyagellátásának biztonságát – tette hozzá.
Rendkívüli teljesítménynek nevezte azt is, hogy az elmúlt egy év során, a Dunai Finomító jelentős kapacitáskiesése mellett is biztosítani tudták az ország folyamatos üzemanyagellátását, és nem kellett üzemanyaghiánnyal szembe nézni. A munka nem ért véget: a biztonságos működés és a hasonló balesetek megelőzése továbbra is elsődleges – fogalmazott a közleményben Hernádi Zsolt. A százhalombattai Dunai Finomító Magyarország egyetlen kőolaj-feldolgozó finomítója, amely 800 hektáron, összesen 55 üzemmel működik. A kőolaj-feldolgozás első lépését a desztillálóüzemek végzik, amelyekben a nyersolajat különböző frakciókra választják szét. A finomítóban három ilyen üzem, az AV1, az AV2 és az AV3 működik.
Az 1972-ben üzembe helyezett AV3 a Dunai Finomító legnagyobb kőolaj-desztilláló üzeme, amely évi mintegy 3,8 millió tonnás feldolgozási kapacitásával a finomító teljes desztillációs kapacitásának közel 47 százalékát biztosítja. Az üzem ezért kulcsszerepet játszik a finomító működésében és a hazai üzemanyagellátásban.
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások

