Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

|

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Advertisement

Zöldinfó

Fontos lépés az energiabiztonságért: összekapcsolnák a két finomítót

Új szénhidrogéntermék-vezeték létesítését szolgáló törvényjavaslatot nyújtott be a miniszterelnök-helyettes.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szükséges egy új szénhidrogéntermék-vezeték létesítése Százhalombatta és a szlovákiai Ipolyság (Šahy) település közötti szakaszon, amely a MOL Dunai Olajfinomító és a Slovnaft Olajfinomító összeköttetését célozza, ennek megvalósítását szolgálja az a törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be a parlamentnek Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes. A törvényjavaslat az újonnan létesítendő vezeték koordinátáival egészíti ki a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya közötti korábbi megállapodásról szóló jogszabályt, amely a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szól – írja az alternativenergia.hu.

A 2022 óta zajló orosz-ukrán konfliktus kockázatot jelent Magyarország és Szlovákia kőolajtermék-ellátására
– olvasható az indoklásban. Magyarország kormánya és Szlovákia kormánya egyetért a tekintetben, hogy energiabiztonságuk növelése érdekében szükséges egy olyan új szénhidrogéntermék-vezeték a Százhalombatta és Ipolyság (Šahy) község közötti szakaszon, amely megteremti az összeköttetést a MOL Dunai Olajfinomító és a Slovnaft Olajfinomító között.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák