Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2021-12-05

Szerző:

Hell

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem farkas norvégia

Zöldinfó

Tudomány testközelből: több száz programmal készül a Debreceni Egyetem

Több mint 150 programmal várják az érdeklődőket a Debreceni Egyetemen.

Létrehozva:

3 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint százötven programmal várják az érdeklődőket a Debreceni Egyetem (DE) campusain szeptember 25-én, a Kutatók éjszakáján – jelentették be a szervezők sajtótájékoztatón. Kun Ferenc, az egyetem tudományos elnöke azt mondta, kinyitják a laborok, a kutatóhelyek ajtaját a nagyközönség előtt ezen az éjszakán, az érdeklődők a DE teljes kutatási-innovációs ökoszisztémájába betekinthetnek – írja az alternativenergia.hu. Elsősorban azt szeretnék bemutatni, hogy a tudomány egyrészt érdekes, másrészt nem zárt világ, hanem a “mindennapi boldogulásunkat segíti”. Tudományra támaszkodunk, amikor a mindennapi éltben megtervezzük az étrendünket, amikor arra törekszünk, hogy növeljük az energiaellátás biztonságát, amikor a mezőgazdaság problémáját akarjuk megoldani, de akkor is, amikor a gyereknevelést szeretnénk optimálisabbá tenni, vagy azon töprengünk, hogy megtakarításainak hogy kellene hatékonyabban befektetni – magyarázta a professzor.

Kun Ferenc hozzátette, az óvodásoktól a száz évesekig mindenkit várnak, mindenkinek szeretnének valami érdekeset kínálni ezen az éjszakán, a fiatalokat pedig talán a pályaválasztásban is segíthetik. Mándy Zsuzsanna, a programok főszervezője elmondta: Debrecen mellett az egyetem hajdúböszörményi, nyíregyházi és szolnoki campusain is várják az érdeklődőket. A programok közül kiemelte a színes, látványos kémiai bemutatókat, ahol akadálypálya leküzdésével tekinthetnek be az érdeklődők a vegyészet rejtelmeibe, lesz séta az anatómiai intézetben, miközben az egyetem központi épülete előtt kukákon zenélve mutatják be tudásukat a zeneművészeti kar ütősei.

Szabó Tamás, a sajtótájékoztatónak helyet adó gyermekklinika igazgatója hozzátette: az érdekes diagnosztikai és terápiás módszerek, például a kutyaasszisztált terápia bemutatása mellett bábukon gyakorolhatják a résztvevők, hogyan segíthetnek a bajba jutott gyerekeken, de kipróbálhatják a VR szemüvegeket is, amelyek – a figyelmük elterelésével – megkönnyítik a kezelést a beteg gyerekeknél. A Kutatók éjszakáján mintegy ötezer látogatót várnak a Debreceni Egyetem campusain – hangzott el a tájékoztatón.

Tovább olvasom