Zöldinfó
A holland kormány vízhiányt jelentett be a tartós szárazság miatt

Hollandiában hivatalosan is vízhiánnyal kell számolni, és bár még nincs szükség különleges intézkedésekre, de ha az aszály folytatódik, ez bekövetkezhet – jelentette be szerdán Mark Harbers infrastruktúráért felelő miniszter.
Azt mondta, helyzet olyan súlyos, hogy országos szinten kell majd intézkedéseket hozni, felülírva a regionális vízügyi igazgatóság és a helyi hatóságok döntéseit. “Bár jelenleg elegendő ivóvíz áll rendelkezésre, mindenki hozzájárulhat a hiány leküzdéséhez” – tette hozzá. Felhívta a lakosság figyelmét, hogy kevesebbet mossák gépjárműveiket és ne töltsék tele a felfújható úszómedencéiket sem. A Dutchnews hírportál szerint néhány vízügyi igazgatóság már megtiltotta a gazdálkodóknak a szántóföldek öntézését. A kormány egy különleges szakértő csoportot hozott létre, hogy megfelelő választ adjanak a vízhiány kezelésére. A csoport arra összpontosít, hogy a gátak épségben maradjanak, és hogy a természetvédelmi területek, valamint a tőzegmedrek ne szenvedjenek visszafordíthatatlan károkat. A megfelelő ivóvízellátás a kormány szerint még nincs veszélyben, “de a következő hetekben ez is bekövetkezhet.”
A holland meteorológiai intézet szerint augusztus közepéig nem valószínű, hogy jelentős csapadék hullik.
Az Európai Bizottság szerdán arra ösztönözte az uniós tagállamokat, hogy a tisztított települési szennyvizet használják fel az öntözéshez. “Az édesvízkészletek szűkösek és egyre nagyobb nyomás alatt vannak” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, a környezetvédelemért, halászatért és óceánokért felelős uniós biztos. “Fel kell hagynunk a vízpazarlással, és hatékonyabban kell használnunk ezt az erőforrást, hogy alkalmazkodni tudjunk az éghajlatváltozáshoz, és biztosítani tudjuk mezőgazdasági ellátásunk biztonságát és fenntarthatóságát” – hívta fel a figyelmet. Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja július közepén közzétett tanulmánya szerint az EU területének 46 százalékát, főként a délnyugat-európai részeket fenyegeti aszály. A kutatók arra is rámutattak, hogy a vízhiány és a nagy hőség miatt Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon is csökkeni fog a terméshozam.

Zöldinfó
Nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint eddig gondolták
Mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak, mindezt az emberi tevékenység hajtja – állapították meg a kutatók átfogó vizsgálatuk alapján, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) is részt vett – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat csütörtöki közleményében. A kutatók eredményeit bemutató tanulmány március 26-án jelent meg a Nature című folyóiratban. Mint írták, a biodiverzitás csökkenéséről szóló vizsgálatok korábban gyakran csak egy adott helyszínre, időszakra vagy emberi hatásra összpontosítottak. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport, köztük Tapolczai Kálmán, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársának részvételével csaknem 73 ezer, a témában világszerte eddig született tanulmányt vizsgált meg, és ebből több mint 2100 olyan tanulmány adatait gyűjtötték össze, melyek alkalmasak voltak a további elemzésre.
Ennek eredményeképpen mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze. A vizsgálat nem csupán egyetlen élőlénycsoportra vagy élőhelytípusra korlátozódott – a kutatásban szerepeltek szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémák, valamint mikroorganizmusok, gombák, növények, gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, halak, madarak és emlősök is. A kutatóknak így lehetőségük volt globális skálán vizsgálni az élőlényközösségek szerkezetének megváltozását az emberi hatások tükrében, különös tekintettel a fajszámcsökkenésre és a homogenizálódásra, mely során az érintett területeken a közösségek homogénebbé, kevésbé változatossá válnak. A kutatók az emberi tevékenység öt legfontosabb negatív hatását vizsgálták: az élőhelyek átalakítását ( erdőirtás, városiasodás, mezőgazdasági területek terjeszkedése), a természeti erőforrások kizsákmányolását (halászat, vadászat, túlzott fakitermelés), a klímaváltozást, a szennyezést (vegyi anyagok, műanyag hulladék, víz- és levegőszennyezés) és az inváziós fajok terjedését. A kutatás egyértelműen kimutatta, ezek a tényezők globálisan, minden élőlénycsoportra és ökoszisztémára nézve káros hatással vannak.
Az eredmények riasztóak: az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint az érintetlen helyeken. Helyi szinten a legnagyobb veszteséget a gerincesek – például a kétéltűek, hüllők és emlősök – szenvedik el, mivel kisebb populációik miatt nagyobb a kihalás kockázata. De nemcsak a fajok száma csökken: az emberi hatások miatt az egyes élőhelyeken radikálisan megváltozik a fajok összetétele is. Például a klímaváltozás miatt a magashegységi növényeket az alacsonyabban élő fajok szoríthatják ki, miközben egyes élőlények teljesen eltűnhetnek egy-egy régióból – figyelmeztetnek a kutatók.
A kutatás különösen nagy közösségbeli változásokat mutatott ki a mikroorganizmusok és gombák esetében, míg ez a hatás mérsékeltebbnek bizonyult az emlősök, halak, hüllők és kétéltűek közösségeinél. Az eredmény alátámasztja azon elméleteket, mely szerint a kisebb méretű élőlények, melyek jellemzően fajgazdagabbak, rövidebb az életciklusuk és nagy a terjedőképességük, gyorsabban reagálnak a környezeti változásokra és erőteljesebb közösség-szintű változásokat mutatnak. Ha pedig egy ökoszisztéma kulcsfontosságú fajai eltűnnek, az az egész rendszer működésére végzetes hatással lehet – figyelmeztetnek a kutatók.
Mint írták, a tudományos eredményeken túl a kutatás segélykiáltás is, rámutatva arra, hogy a biodiverzitás csökkenése a fajok eltűnésén túl az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól, mely negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését vagy épp azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, melyek nélkül a ma ismert emberi civilizáció sem működik. A tanulmány épp ezért felhívja a döntéshozók figyelmét is a biodiverzitást védő sürgős intézkedések szükségére.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Betáplálási lehetőség nyílik meg a napelemes háztartásoknak!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Jó hírt kapott, aki napelemet telepítene állami támogatással!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Szlovákiában rendkívüli intézkedéseket hagyott jóvá a kormány a medveállományra vonatkozóan