

Zöldinfó
Hétezer éves gleccserjég olvadt el Svájcban
Egyes kisebb svájci gleccserek “extrém” mennyiségű jégtömeget veszítettek el ezen a nyáron, a délkeleti országrészben fekvő Corvatsch-gleccseren olyan jégrétegek olvadtak el, amelyek már 7000 éve ott voltak – közölte szombaton a Zürichi Műegyetem (ETH).
“Amit látunk, az erőteljesebb, mint amit eddig lehetségesnek tartottunk” – mondta Matthias Huss glaciológus, az egyetemen működő Glamos Svájci Gleccsermérő Hálózat vezetője. A Corvatsch-on már nem is tudják folytatni a mérési programot, mert egyszerűen nincs jég, amit mérni lehetne – mondta. A Corvatsch-on elolvadt jégrétegek korát a Heidelbergi Egyetem korábbi méréseiből ismerik. A Glamos program keretében évtizedek óta mérik a gleccserek téli hótömegét és nyári hóolvadását. Három kisebb gleccser (Pizol, Vadret dal Corvatsch, Schwarzbachfirn) esetében már 2019-ben felhagytak a mérésekkel, a kisebb mértékű tavalyi olvadás után idén mégis újra megpróbálkoztak vele abban a reményben, hogy mérhető mennyiségű jeget találnak, de az idei nyár “túl rossz” lett, technikailag már nem lehetséges mérni a további jégvesztést. A kutatóknak már nincs más dolga, mint begyűjteni és eltakarítani a hátramaradt anyagokat.
A jég olvadásával a táj drámaian megváltozik, a már eddig is vékony jégtakaró sokfelé teljesen eltűnik. Így történt ez a Corvatsch-on is, ahol egy több ezer éves jéggerinc lett semmivé csaknem teljesen, csak kisebb foltok maradtak meg – mondta a gleccserkutató. A Zürichi Műegyetem legfrissebb adatai szerint a svájci gleccserek 1931 és 2016 között tömegük több mint felét, 51,2 százalékát veszítették el, ami 62 köbkilométernyi jeget jelent. 2016 óta az olvadás gyorsult, további 12 százalék veszteséget okozva. Az Alpok gleccsereinek fele Svájcban található, az 1400 svájci jégfolyam együttesen valamivel kevesebb mint 1000 négyzetkilométert borít be.
mti

Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt