Zöldinfó
A magyaroknak fontos az elektronikai eszközök energiatakarékossága egy kutatás szerint
A vásárlók fontosnak tartják, hogy a háztartási eszközeik energiatakarékosak legyenek, a többség hajlandó felárat fizetni a jobb energiabesorolású gépekért, azonban az energiacímkék jelentésével sokan nincsenek tisztában – derült ki az Euronics Műszaki Áruházlánc friss kutatásából.
Az Euronics megbízásából az Opinio készített reprezentatív országos kutatást, 1022 fő (15-59 év közöttiek) megkérdezésével. A felmérés szerint a választ adók közel fele energiatakarékos gépet választana, ha a készülék egyébként a számára legfontosabb szempontoknak megfelel, és csaknem ugyanennyien (42 százalék) nyilatkoztak úgy, hogy számukra ez alapvető szempont. Mindössze 12 százalék válaszolta azt, hogy az energiatakarékosság nem, vagy csak kismértékben befolyásolja a döntésüket. A megkérdezettek az energiatakarékosságot a hűtők (83 százalék), mosógépek (74 százalék), fagyasztók (67 százalék) és bojlerek (63 százalék) esetében találták kiemelten fontosnak, míg a legkevésbé a televíziók (42 százalék) és mikrohullámú sütők (37 százalék) esetében.
A válaszadók többsége felárat is kész fizetni azért, hogy a megvásárolt eszköz kevesebb energiát fogyasszon. 43 százalékuk 5-7 százalékkal, 25 százalékuk 8-10 százalékkal, 8 százalékuk akár 10-20 százalékkal is hajlandó többet fizetni. A megkérdezettek mintegy negyede viszont elzárkózik ettől. A készülékek energiabesorolását a 2021 során megújult energiacímkék jelzik a fogyasztóknak, amely szerint az energiatakarékosság szempontjából legmagasabb kategóriát az “A” jelzés mutatja a korábbi “A++” helyett, emlékeztet a közlemény, megjegyezve, hogy a többség ezzel még nincs tisztában. A megkérdezettek mindössze 20 százaléka állította, hogy átnéz minden részletet a címkén, 33 százalékuk nagyjából átböngészi, 40 százalékuk ennél kevesebb energiát fordít erre az információra, 7 százalék pedig egyáltalán nem foglalkozik a címkével.
mti
Zöldinfó
Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul
Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.
A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.
A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.
A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
