

Zöldinfó
Kevesen tudják, hogy egy magyarnak köszönheti a világ a napkollektorokat
Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.
Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.
1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.
Kép: Wikimedia Commons / MIT
Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.
Ő volt a napkirálynő
A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.
Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.
A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Zöldinfó
Magyarország tisztán karbonmentes energiaforrásokból fedezi igényeit
Áprilisban 10 százalék alatt maradt az áramimport aránya – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebookon.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Tájékoztatásuk szerint az előző hónapban mindössze 9,9 százalékot tett ki a behozatal részesedése a hazai bruttó villamosenergia-forgalomból, 2012 eleje óta ez a legalacsonyabb importhányad – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt bő évtizedből a második legjobb hónap 2023 szeptembere volt, másfélszer nagyobb, 15 százalék feletti mutatóval. Kicsit magasabb, 15,4 százalékos értéket hozott a tavalyi negyedik hónap. 2024 és 2025 áprilisában a bruttó villamosenergia-forgalom közel azonosan alakult (3329 gigawattóra és 3351 gigawattóra) – tették hozzá, megjegyezve, hogy a kedvezőbb importhányad a magyarországi termelés jelentős bővülésének tudható be (2816-ról 3020 gigawattórára). Kiemelték, hogy “áprilisban öt napon is exportos volt a magyar importszaldó. Hasonlóképpen kezdődött a május, a hónap első három napján több áramot vittünk ki, mint amennyit behoztunk”.
A bejegyzésben kitértek arra is, hogy az egy főre eső napenergia kapacitásban Magyarország a kilencedik a világon. Tavaly a belföldön előállított áram negyede származott naperőművekből, ennél jobb adattal egyetlen másik ország sem büszkélkedhet. Az óriási beépített teljesítmény és a paksi blokkok jóvoltából egyre többször tudja az ország tisztán karbonmentes forrásokból fedezni a hazai igényeket, ahogy egyre többször futja exportra is.
Az energiatárolói képességek bővítésével a délben csúcsra járó napelemes termelést félre lehet tenni estig, amikor a fogyasztás megugrik, és amikor magasba szökik az áram piaci ára. A kormányzati támogatásoknak köszönhet ipari energiatárolókból már jövőre 500 megawattnyi kapacitás épülhet ki – írták a Facebookon.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Zöld és barna titkok: hogyan készül az érett komposzt?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Megkezdődött Bosznia-Hercegovina legnagyobb naperőművének építése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Miért ilyen hideg a tavasz? – Megváltoztak az évszakok!
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Erkélytől az ipari méretig: új, moduláris energiatároló megoldások érkeztek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Fahulladékgyűjtő és -feldolgozó telephelyet nyitott az Egger csoport Budapesten