Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Élő koporsót mutattak be Bécsben

Hamvasztás nélküli természetközeli temetést tesz lehetővé az az „élő koporsó”, amelyet a héten mutatott be a Bécsi Temetkezési Vállalat. A gombafonalakból növesztett koporsó pillekönnyű, mégis szupererős. Közben a Bécsi Központi Temetőben saját részt különítettek el a természetközeli temetkezéseknek. 

Létrehozva:

|

Európában őshonos gombafajtákat használnak ahhoz az „élő koporsóhoz”, amely egy fiatal holland építész találmánya és mostantól a Bécsi Temetkezési Vállalat kínálatában is szerepel. A különleges koporsót egy hét alatt növesztik formára, majd kiszárítják, amivel leállítják a gombafonalak növekedését. Ha a koporsó talajvízzel érintkezik, a gombák újra életre kelnek és segítenek lebontani a benne lévő testet is. Ráadásul a  komposztálás során semlegesítődnek a felszabaduló méreganyagok és regenerálódik a talaj is. Az „élő koporsó” első ránézésre hungarocellhez hasonlít, és pont olyan könnyű is, viszont akár 200 kilós testet is elbír. A koporsóbélés moha, de külön kérésre lehet vászon is. A micélium-koporsó hagyományos és természetközeli temetésekhez egyaránt használható.

A Loop Biotech koporsója teljesen környezetbarát: előállításakor nem termelődik szén-dioxid, ráadásul kiváltja az egyre értékesebb faanyagot is. Egyelőre külföldön készítik, de hamarosan Ausztriából fedeznék az osztrák piac igényeit. Az „élő koporsó” azok számára lehet jó alternatíva, akik természetközeli temetést szeretnének, de bármilyen okból elutasítják a hamvasztást. 

Közben a Bécsi Központi Temetőben, a Wiener Zentralfriedhofon külön részt alakítottak ki a természetközeli temetések számára, amivel a piac igényeire reagálnak. A természetközeli módon kezelt területre kizárólag bio-koporsóban lehet temetkezni és tilos bármilyen fém vagy szintetikus anyag. A természetközeli parcella bejáratánál emlékhelyet alakítottak ki az elhunytak nevével és fából készült padokkal. A hozzátartozók egy emlékdobozban helyezhetik el az elhunyt szerettüknek szóló üzenetüket. 

Advertisement

 

Kép forrása: 

Advertisement

A gombafonalakból növesztett koporsó már Bécsben is elérhető © Loop

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák