Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Ezt érdemes tudni egy elektromos autó megvásárlása előtt

Magyarországon is egyre jobban megéri az elektromos autók használata, a töltési infrastruktúra például folyamatosan fejlődik.

Létrehozva:

|

Egy idén nyáron bejelentett szabály értelmében 2035-től kezdődően már csak elektromos autókat értékesíthetnek az Európai Unióban, így Magyarországon is. A döntés hátterében az áll, hogy 2050-re az EU-ban szeretnék elérni a zéró kibocsátást, ehhez pedig ki kell szorítani a szennyező járműveket az utakról. A jogszabálytól függetlenül itthon is egyre többen fontolgatják a zöld modellek megvásárlását. Az e-autók megvétele előtt ugyanakkor sok kérdés fogalmazódik meg az emberben, a BBC cikke és az ökodrive.hu gyűjtése alapján készült összefoglalónk ebben jelenthet segítséget.

 

Miért ilyen drágák az elektromos autók?

Advertisement

Általánosságban elmondható, hogy az e-járművek drágábbak benzines vagy dízeles társaiknál. Ennek oka az, hogy az akkumulátorok előállítása költséges, és komoly befektetést igényel, hogy a meglévő gyári infrastruktúrát átállítsák az új technológiák létrehozására. Az évtized végére ugyanakkor az ár jelentősen csökkenhet. Az elektromos autó megvásárlása előtt azzal is érdemes számolni, hogy a kocsi egész élettartama alatt kevesebb pénzt kell ráfordítani, mint egy hagyományos modellre. Ezen felül az üzemanyag ára is tovább drágíthatja az egyébként olcsóbb benzines és dízeles kocsik használatát.

Van elég nyilvános töltő az autók számára?

Advertisement

A elektromostöltő-lefedettség országonként nagyon változó. Hazánk sok EU-s tagállamhoz képest elmaradott ebben a tekintetbe, de az infrastruktúra folyamatosan fejlődik.Nagy általánosságban elmondható, hogy Budapesten, a nagyobb városokban, illetve az autópályák és fontosabb utak mentén sűrűbb a lefedettség. Kiemelt területnek számít emellett a Balaton környéke, ahol az országos átlagot nézve viszonylag sok a töltőállomás.

Meddig lehet utazni egy feltöltött kocsival?

Advertisement

Az e-autókkal kapcsolatban gyakran merül fel a hatótáv-szorongás kérdése – sokan attól tartanak, hogy egy ilyen kocsival nem tudnak elég messzire utazni. Az, hogy egy teljesen feltöltött akkumulátorral mekkora távot lehet megtenni, modellenként változó. A jó hír, hogy ezen a területen is folyamatos a fejlődés, sok autó már most tökéletesen megfelel az ingázásra. Az áttörést a szilárdtest-akkumulátor technológiájának széles körű piaci alkalmazása hozhatja el.

Mi történik, ha nem tudom otthon tölteni az autómat?

Advertisement

Az otthoni töltéshez jellemzően beruházásra van szükség, a megoldás viszont kényelmessé és olcsóvá teheti az elektromos autó használatát. Ha valaki mégsem tud otthon tölteni, annak adottak a fizetős töltőállomások, illetve bizonyos helyeken az ingyenes, nyilvános állomások.

Mindenkinek lesz autója a jövőben?

Advertisement

Bár a technológia egyre olcsóbbá és kényelmesebbé válik, egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben mindenkinek lesz saját kocsija. Az előfizetéses modellek például folyamatosan terjednek, de a car sharing megoldások is egyre népszerűbbek.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Forradalmi megközelítés a levegőminőség értékelésében

Magyar közreműködéssel születtek új javaslatok a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában – írta meg az alternativenergia.hu. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a Nature folyóiratban jelentek meg, a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint kiemelik, a kutatók bíznak abban, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához. A közlemény szerint a rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

A szálló por okozta betegségek kialakulásában több tényező együttes és bonyolult kölcsönhatása játszik szerepet. A levegő minőségének objektív vizsgálata ezért kulcsfontosságú a megfelelő intézkedések meghozatalához. A kutatás a levegőminősítés módszertanának javítását célozta tudományos megalapozottsággal, és külön kiemelve a közúti gépjárműforgalom és a fatüzelés jelentős levegőkörnyezeti kockázatait. Az eredményeket összefoglaló tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg a napokban. Első megközelítésben a levegőminőség vizsgálatakor a szakemberek az aeroszol tömegét használják mérőszámként, amelyet azután egyéb tulajdonságok figyelembevételével finomítanak. A legújabb kutatási eredmények azonban arra utalnak, hogy a szálló por egészségi hatásainak egyik legfontosabb mechanizmusa a sejti szinten kialakuló oxidáns-antioxidáns egyensúly felborulása a légzőrendszerben, ami oxidatív stresszhez vezethet, végezetül pedig atípusos gyulladáson keresztül növeli a különféle megbetegedések kockázatát.

Mindezt okozhatják a szennyezett levegőben kialakuló, nagy oxigéntartalmú és erősen reakcióképes kémiai anyagok, az ROS oxigénspecieszek, de okozhatja a tüdő antioxidáns védelmi rendszerének a gyengülése is. Ezt a fajta, az aeroszol által kiváltott oxidatív stresszt az oxidatív potenciállal (OP) lehet mérni és minősíteni, amely érték a részecskék több, káros tulajdonságát is figyelembe veszi. A nemzetközi összefogással készült tanulmányban 43 európai helyszínről származó, azonos eljárással és kétféle (AA és DTT) sejtmentes vizsgálattal meghatározott eredményeket vettek figyelembe. A Grenoble Egyetem professzora, Gaëlle Uzu vezetésével készült kutatás átfogó kiértékelési rendszerébe az ELTE TTK Kémiai Intézet BpART Laboratóriumának friss eredményei kerültek be.

Advertisement

“Megvizsgáltuk az oxidatív potenciál térbeli eloszlását Európában eltérő típusú levegőkörnyezetekben, majd különböző forgatókönyvek kiértékelésével betekintést kaptunk a levegőminőség szabályozásának újabb lehetőségeibe” – mutatott rá a kutatás jelentőségére Salma Imre, a hazai csoport vezetője, aki elmondta: a különböző szennyező források elemzésével olyan stratégiákat azonosítottak, amelyek tisztább és egészségesebb levegőhöz vezethetnek. A kutatók kimutatták, hogy célszerű az oxidatív potenciált, valamint a fő légszennyező forrásokat (például biomassza-tüzelés, szilárd fosszilis anyagok égetése, közúti gépjárműforgalom) és kiemelt (például fűtési és fűtésen kívüli) időszakokat külön-külön is figyelembe venni a légköri koncentrációk mellett vagy akár helyett. Eredményeik alapján tudományos szintű javaslatokat fogalmaztak meg az Európai Unió Tanácsa részére egy új típusú szabályozás módszertanára vonatkozóan – írják a közleményben.

Mint kiemelik, a kutatás részvevői bíznak benne, hogy eredményeik hozzájárulnak egy élhetőbb, egészségesebb levegőjű Európához. A tanulmány ugyanakkor nem csak a szakpolitika, de a kutatói közösség számára is fontos lehet az aeroszolok káros egészségi hatásainak a jobb megismerése céljából – hangsúlyozzák. A BpART Laboratórium tagja Salma Imre mellett Weidinger Tamás, Rohonczy János, Vasanits Anikó és Vörösmarty Máté. A kutatásban doktorandusz és végzős egyetemi hallgatók is rendszeresen részt vesznek, jelenleg három hallgató dolgozik kapcsolódó témákon. Bővebb információ a BpART Laboratórium weblapján található meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák