Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A magyarok széles rétege passzív klímatudatos egy kutatás szerint

A magyarok jobban elismerik a klímaváltozást és annak hatásait, mint az európai átlag, ugyanakkor kevésbé aggódnak miatta; a termékek és szolgáltatások, így a biztosítások választásakor 41 százalék vásárol a fenntarthatóságra figyelve – derül ki a Századvég kutatásából, amit a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szerdai konferenciáján mutattak be.

Létrehozva:

|

A szövetség az MTI-hez elküldött közleményben ismertette: a magyarok 96 százaléka szerint változott a klíma, ezzel szemben az európai átlag 86 százalék. A kutatás szerint 41 százalék vásárol fenntarthatósági fókusszal, 27 százalék nem veszi figyelembe ezt a szempontot. A befektetési szempontok közül az érthető kommunikációt, az átláthatóságot, a várható hozam/szolgáltatás mértékét tartják a legfontosabbnak a válaszadók, míg a fenntarthatósági szempontok hátrébb sorolódnak. A kutatásban részt vevők közül senki nem hallott még fenntartható biztosításokról, a többség szkeptikus is azzal kapcsolatban, hogy miként tudnak egyáltalán hozzájárulni a biztosítók a fenntarthatósághoz, a papírmentességen kívül. Arra a kérdésre, hogy választanának-e ilyen terméket, sokan válaszoltak nemmel, tartanak ugyanis attól, hogy a kockázatos befektetések miatt akár a biztosításuk is drágulhat.

A fenntarthatóságra való nyitottság szempontjából a magyarok 25 százaléka nevezhető szkeptikusnak, ők nem tartanak a klímaváltozástól, és marketingcélnak vélik a fenntartható befektetéseket. Passzív klímatudatos 47 százalék, ők némileg tartanak a klímaváltozástól, nem igazán figyelnek oda a fenntarthatóságra, de mégis úgy vélik, hogy tehetünk a klímavédelem érdekében fenntartható befektetéssel. Az aktív fenntarthatóság-pártiak tartanak a klímaváltozástól, oda is figyelnek a fenntarthatóságra, és fontos szempontnak tartják szolgáltatások, termékek választásakor. A vizsgálatból az derült ki, hogy a nők sokkal szenzitívebbek, az iskolai végzettség ugyanakkor nem okoz jelentős eltérést. A biztosítással nem rendelkező magyarok sokkal nagyobb arányban szkeptikusak (39, illetve 24 százalék), és minél több biztosítása van valakinek, annál inkább fenntarthatóság-párti – áll a közleményben.

Zöld Energia

Hogyan hat Donald Trump a napelemes piacra?

Donald Trump politikája az amerikai energetikai piacon is felfordulást okozott.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A második Trump-kormány forgószélszerűen vette kezdetét: még csak három hónap telt Donald Trump beiktatása óta, de már számos drasztikus kül- és belpolitikai döntést hozott. Miként hat az elnök politikája az energiaszektorra, különösen a napelemes piacra – ennek a kérdésnek járt utána a PV Magazine. A kormányzat az elmúlt időszakban jelentős szakpolitikai reformokat hajtott végre. Az energetikai politika fő mozgatórugója, hogy az elnök nagyban támogatja a fosszilis energiahordozók kinyerését, miközben ellenzi az elektromos járművek támogatását célzó szabályzatokat. A terület legfontosabb Trump-rendelete az Unleashing American Energy, amely csökkenti az olaj- és ritkaföldfém-kitermelés korlátozásait. A régi-új elnök a megújulókat tekintve egyelőre elsősorban a szélenergia ellen lépett fel, több helyen korlátozásokat vezetett be az új szélfarm-beruházásra vonatkozóan. Ugyan a napenergiát egyelőre nem támadja célzottan, az ágazatot érintő politikai bizonytalanság hatással van a beruházásokra.

A napenergia 2024-ben az Egyesült Államok legjelentősebb, újonnan telepített villamosenergia-forrása volt, és az iparág továbbra is gyorsan növekszik. Az IRA (Inflation Reduction Act) nevű, alapvetően klímavédelmi célú törvénycsomag és más támogatások a különféle hitelek, adókedvezmények és egyéb megoldások révén jelentős felfutást hoztak a szektorban, de a Trump-kormány ezek felfüggesztésével akadályokat gördített az iparág elé. A szövetségi kifizetések befagyasztását most bírósági döntések próbálják megakadályozni, nagy kérdés, hogy milyen jövő vár az IRA-ra és más, az energetikai átállást segítő ösztönzőkre. Egyes szakértők szerint az IRA-alap a vártnál öt évvel korábban, 2027-ben véget érhet.

A napelemes szektor számára további kihívást jelentenek az új, Kínát, Kanadát és Mexikót érintő vámok, amelyek jelentősen megdrágítják a gyártást és az importot. Az iparág számára pozitívum ugyanakkor, hogy a napenergia költségei folyamatosan csökkennek, olyannyira, hogy a BloombergNEF szerint a napelemparkok még támogatások nélkül is egyre versenyképesebbek a gázerőművekkel szemben.

A szakértők úgy látják, összességében a Trump-kormányzat intézkedései rövid távon nehézségeket okozhatnak a megújuló energiaforrások számára, de a piac saját dinamikája miatt a napenergia továbbra is meghatározó tényező maradhat az amerikai energiatermelésben.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák