Zöld Energia
A gázfogyasztás nagyobb mértékű visszafogását kéri a németektől a közüzemi hálózati felügyelet
Az eddiginél nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást Németországban az ellátásbiztonság megőrzéséhez – mondta egy hétfői interjúban a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője.
Klaus Müller a Der Tagesspiegel című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az ország a néhány hónappal korábbi állapotokhoz képest jóval felkészültebben vág bele a télbe, hiszen már Norvégia, Hollandia, Belgium és Franciaország felől is jó a földgázellátás, a háztarások és a vállalatok pedig kevesebbet fogyasztanak, mint egy éve. Azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi mérések szerint a fogyasztás az év 48. hetében 13 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, az előző héthez viszonyítva pedig a hideg idő miatt még nőtt is, méghozzá 14 százalékkal, a hatóság vezetője hangsúlyozta, hogy ennél nagyobb megtakarításra van szükség.
Az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalékkal kell visszafogni a földgázfogyasztást – mondta, hozzátéve, hogy ha a várttól elmaradó csökkenéssel zárult hét csak kivétel lesz, akkor nem kell aggódni, de a fagyos hideg a következő napokban is megmarad, “ezért fontos, hogy ne lankadjunk, egész télen folytassuk a takarékoskodást”. Mint mondta, a földgáztárolók töltöttsége történelmi csúcson, 95 százalékon van, de mínusz tíz Celsius-fokos hőmérsékletnél már jelentősen emelkedik a fogyasztás, ami ellátásbiztonsági kockázatot jelent, különösen, ha hosszan tart a fagyhullám.
Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor közvetlenül Oroszországból nem érkezett Németországba földgáz. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.
Zöld Energia
12,6 MW-os napelempark csökkenti majd a bukaresti repülőterek energiaigényét
Saját napelemparkot építenek a bukaresti repülőterek számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Saját napelempark tervezéséről és megépítéséről kötött szerződést a bukaresti repülőtereket üzemeltető országos társaság (CNAB) a légi kikötők energetikai függetlenségének növelése, a működtetési költségek csökkentése érdekében – közölte az alternativenergia.hu. Az áfa nélkül 134 millió lej (9,2 milliárd forint) értékű szerződést a Németországban és a Balkánon jelen lévő osztrák LSG-csoport, valamint a román ICPE tervezőintézet és Electrocond áramszolgáltató által alkotott konzorciummal kötötték meg egy 12,6 megawattos csúcsteljesítményű napelempark tervezéséről és megépítéséről. A szerződés magában foglalja a repülőtér elektromos üzeméhez csatlakozó 17,88 megawattórás tárolókapacitás kialakítását is.
A Henri Coanda nemzetközi repülőtér mellett épülő napelemparkot a tervek szerint 2027 decemberében fogják beüzemelni. Megvalósítására a CNAB 132 millió lejes vissza nem térítendő támogatást pályázott meg a bukaresti közlekedési minisztérium által kezelt fejlesztési alaptól. A bukaresti nemzetközi repülőtereket kiszolgáló napelemparkot a tervek szerint később tovább bővítik, amíg a beépített csúcsteljesítménye eléri a 31,5 megawattot, tároló kapacitása pedig a 30 megawattórát.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
