Zöld Energia

MNB: az amerikai közgazdász szerint nincs zöld átmenet együttműködés nélkül

A nemzetközi kooperációt és párbeszédet kell előtérbe helyezni az olyan globális kérdések megoldásában, mint a fenntartható, zöld átmenet – mondta Jeffrey D. Sachs közgazdász professzor, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) tartott előadásában az MNB közleménye szerint, amelyet az MTI-nek pénteken juttattak el.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-16

Szerző:

Vanessza

A jegybank dolgozói és meghívott vendégek előtt tartott előadásában a professzor kiemelte: a központi bankok feladata is, hogy a világgazdaság fenntarthatósági fordulata megvalósulhasson. Rávilágított, hogy a 2020 eleje óta a reálgazdaságban jelentkező kínálati sokkokat a jegybakok nem tudják kezelni, hanem a likviditás és a pénzügyi stabilitás fenntartására képesek hatni. A klímaváltozás a nemzetközi színtéren elsöprő gazdasági sokkot okozhat a jövőben, aminek a megoldásában ugyanakkor a központi bankok segíteni tudnak – tette hozzá.

A jegybankoknak kell megteremteni a fenntartható gazdaságra történő átállás alapjait, és felkészíteni a nemzetek pénzügyi rendszereit a zöld fordulatra és a fenntartható gazdaság finanszírozására – fejtette ki. Példaként elmondta, hogy a karbonmentesítést a nemzetek nem tudják külön-külön elérni, ebben az esetben is nemzetközi összefogásra van szükség. Ezért nem a bezárkózás és a gazdasági szeparáció jelenti a megoldást, hanem a zöldenergia-hálózatok kiépítése és a kölcsönösen előnyös kereskedelem – összegezte. Patai Mihály, az MNB alelnöke köszöntőjében a professzort a közlemény szerint a globális ügyekre jelentős befolyással bíró személyként mutatta be, aki segíti a döntéshozók munkáját a nemzetközi színtéren.

Jeffrey D. Sachs számos kutatási területen aktív, beleértve a klímaváltozást és a fentarthatóságot, a mélyszegénység elleni küzdelmet, a gazdaságpolitikai reformokat, valamint a pandémia miatt kialakult válság kezelését. A Time Magazine 2005-ben a világ legbefolyásosabb emberei közé sorolta. A professzor szeptemberben részt vett az MNB által szervezett Budapest Eurasia Forum 2022 rendezvényen is – emlékeztetett az MNB anyagában.

Kapcsolódó tartalom:fentarthatóság jegybank karbonsemlegesség klímaváltozás környezetvédelem világgazdaság zöldenergia

Zöld Energia

Téli mítosz dől meg: hidegben akár hatékonyabbak is lehetnek a napelemek

A téli napelem-teljesítményt nem a havazás mértéke, hanem a tudatos rendszerkialakítás és a modern technológia határozza meg.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sokan gondolják úgy, hogy a téli időszak – különösen a havazás – gyakorlatilag lenullázza a napelemek teljesítményét. A tapasztalatok és a korszerű műszaki megoldások azonban mást mutatnak: megfelelő tervezéssel és technológiával a naperőművek hóval borított környezetben is képesek érdemi energiatermelésre. A Green Cloud szakértői szerint a kulcs nem egyetlen trükkben, hanem a részletek tudatos összehangolásában rejlik, írja az alternativenergia.hu. A napelemek termelése jelentős havazás idején sem áll le automatikusan. Fix tartószerkezetes rendszereknél valóban előfordulhat, hogy a hó ideiglenesen megül a panelek felületén, ami átmeneti teljesítménycsökkenést okoz. Ugyanakkor a megfelelően megválasztott, jellemzően 30–35 fokos dőlésszög, valamint a déli tájolás segíti a hó természetes lecsúszását és gyors olvadását – emeli ki a Green Cloud.

Még látványosabb eredmény érhető el a korszerű, trackeres rendszereknél. A Solar Markt csoport szihalmi és hódmezővásárhelyi erőműveiben alkalmazott technológia lehetővé teszi, hogy a panelek akár 55 fokos szögben is elforduljanak. Ennek köszönhetően a hó gyakorlatilag „lerázódik” a felületről. A bifacial, azaz kétoldalú panelek további előnyt jelentenek: a hóról visszaverődő fény a panelek hátoldalán is termelést indít el, ami hőhatással jár, így – az extrém hideg kivételével – minimálisra csökkenti a kiesést.

A hideg kifejezetten kedvez a napelemeknek

Bár a napelemek névleges üzemi hőmérséklete körülbelül 25 Celsius-fok, a modern panelek akár mínusz 40 fokig is üzembiztosan működnek. Sőt, hideg időben a hatásfokuk javulhat is: az alacsonyabb elektromos ellenállás miatt a teljesítmény 5–10 százalékkal nőhet. A Green Cloud szerint ezért a téli energiatermelés sikerét nem a hó mennyisége határozza meg, hanem

– a tudatos tervezés,

– a korszerű technológia,

– és az optimálisan kialakított rendszer.

A megfelelő dőlésszög, a tracker technológia és a bifacial panelek alkalmazása ma már nem elméleti előny, hanem számszerűsíthető, éves szinten is mérhető többlettermelést jelent.

Mi a helyzet, ha nem csúszik le a hó?

A Világgazdaság korábban összefoglalta, mit tehetnek a napelemesek akkor, ha a hó nem távozik magától a panelek felületéről – például a nem megfelelő dőlésszög miatt. Ilyenkor felmerülhet a kézi tisztítás, amely azonban nem mindig gazdaságos, és akár károsíthatja is a paneleket. Összességében a tapasztalatok azt mutatják, hogy az a néhány napos termeléskiesés, amíg hó borítja a rendszert, éves szinten elenyésző. Ezért az egyedi eseteket leszámítva gyakran jobb döntés békén hagyni a havat, és a rendszer természetes működésére bízni a megoldást.

Tovább olvasom