Zöld Energia

EM: hétfő éjfélig jelentkezhetnek veszélyhelyzeti áramellátásra a versenypiaci kisfogyasztók

– Január elsejétől is áramhoz juthatnak a jövőre egyelőre ellátatlan, idén 2 GWh-nál kevesebbet fogyasztó vállalkozások, önkormányzatok, társadalmi szervezetek. Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak ehhez hétfő éjféli jogvesztő határidővel kell online nyilatkozatot tenniük – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) szombaton az MTI-vel.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2022-12-18

Szerző:

Vanessza

Azt írták, a tárca a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezése alapján dolgozta ki a kormányrendeletben bevezetett új konstrukciót. A veszélyhelyzeti előírások a hét elején léptek hatályba, jelentkezni negyedik napja lehet. Kiemelték, a megoldás olyan versenypiaci fogyasztók helyzetét rendezheti megnyugtatóan, akik jövő évi áramellátásukra nem rendelkeztek sem szerződéssel, sem elfogadott ajánlattal december 12-én.

Az igénylés további feltétele, hogy az idei éves tényfogyasztás az összes felhasználási helyen együttesen nem lehet több, mint 2 GWh – jelezték. A veszélyhelyzeti átmeneti ellátásról január elsejétől határozatlan időre szóló szerződés alapján gondoskodik az MVM Next. A villamos energiát havonta változó áron biztosítja majd a kereskedő, kifejezetten azzal a céllal, hogy az egyéb lehetőségektől eleső kisfogyasztók jövőre se maradjanak áram nélkül.

A jogosulatlanul igénylők kötbér fizetésére kötelezhetők – hívták fel a figyelmet. A megkötött szerződés két hónapon belül felmondható, például abban az esetben is, ha valaki kedvezőbb piaci ajánlatot találna. “A nemzetközi energiaválság Európában mindenütt rendkívüli kihívások elé állítja a cégeket és a településeket. A kormány az új eszközzel kész biztosítani egyes versenypiaci fogyasztók jövő évi áramellátását a munkahelyek megőrzése, a közszolgáltatások zavartalansága érdekében” – írták a közleményben. A konstrukció további részletei a mintaszerződéssel együtt az mvmenergiakereskedo.hu oldalon olvashatók, ugyanitt érhető el és tölthető ki a nyilatkozattételi űrlap hétfőn éjfélig – közölte az EM.

Zöld Energia

Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét

Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-06-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.

Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.

A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.

A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.

Tovább olvasom