Zöldinfó
Von der Leyen: a Fekete-tenger alatt kiépítendő vezeték a biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt szolgálja
A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja – hangoztatta az Európai Bizottság elnöke szombaton Bukarestben.
Ursula von der Leyen a Magyarország, Románia, Georgia és Azerbajdzsán vezetői által megkötött kormányközi megállapodás aláírása alkalmából rámutatott: “sosem volt közelebb egymáshoz” a Fekete-tenger két partja, a beruházás ugyanis energetikai és digitális adatátvitel terén is összekapcsolja a Fekete-tenger két partját, valamint a Kaszpi-tenger térségét. Szerinte a vezeték kiépítése Georgiát energetikai csomóponttá teheti, és integrálhatja az Európai Unió energetikai piacába, ugyanakkor megkönnyítheti Moldova, a Nyugat-Balkán energiaellátását is, és minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is segíteni fogja.
A szerződéskötés házigazdájaként Klaus Iohannis román államfő arról beszélt: az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette a térség országainak összefogására és szolidaritására van szükség. A szombaton aláírt egyezmény szerinte hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelynek első lépése a Fekete-tengeren átvezető – csaknem 1200 kilométer hosszúságú, Georgia és Románia között kiépítendő, tengeralatti elektromos kábel – amelyet később zöld hidrogén Európába szállításával kapcsolatos projektek követnek. Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt – jegyezte meg.
Az azeri elnök rámutatott: most egy újabb “energetikai híd” alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek, az energia 80 százalékát exportálják. A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint a bukaresti egyezménnyel útjára indított projekthez az EU Global Gateway – fenntartható és megbízható digitális, energetikai és közlekedési összeköttetések kialakítására irányuló – európai stratégia részeként uniós finanszírozásra is számíthat. Azerbajdzsán 2030-ig 30 százalékra akarja emelni a megújuló források arányát az ország által termelt energiamennyiségben, és jelentős potenciállal rendelkezik a vízi, szél- és napenergia-termelés terén. A villamos energiát szállító tengeralatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
