Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A jövőt formáló tudás: fenntarthatósági kérdések kerültek napirendre Pécsen

A fenntarthatóság jegyében tartottak konferenciát a Pécsi Tudományegyetemen.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A fenntarthatóság, az energiarendszerek átalakulása, a vízbiztonság, valamint a zöld kompetenciák fejlesztésének aktuális kérdéseit vitatták meg szerdán egy, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) zajló konferencia keretében – közölték az alternativenergia.hu. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára a Zöld jövő napja című konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta: az egyetemek kiemelt szerepet játszottak a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásában és a jövő formálásában is. Felhívta a figyelmet a fenntarthatósággal kapcsolatos nemzetközi együttműködések fontosságára, kiemelve, hogy Magyarország az ENSZ égisze alatt világszinten is igyekezett az egyetemek közti kutatási, oktatási kooperációkat megteremteni. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség akkoriban a Föld erőforrásainak 1,75-szörösét használta fel, ami azt jelentette, hogy az emberek a jövőjüket élték fel. Ezért kiemelten fontos volt, hogy az emberiség a fenntartható gazdaságot, életvitelt célozza meg, a felsőoktatási intézményeknek pedig e cél elérésében fontos feladatuk volt – fűzte hozzá.

Felidézte, hogy a PTE hosszú évek óta igyekezett középpontba helyezni a fenntarthatóságot, s ennek is köszönhetően 2025-ben ismét kimagasló eredményt ért el a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett. Juhász Edit, a rendezvény társrendezője, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke arról beszélt, hogy a Zöld jövő napja 2026 című, Our Power, Our Planet – egyetemek a cselekvés középpontjában mottójú konferencia olyan tematikus rendezvény volt, amely napjainkban nélkülözhetetlennek számító ismereteket nyújtott oktatóknak és hallgatóknak. Mint mondta, a MEKH a pécsihez hasonló rendezvényeken túl minden olyan projektet igyekezett támogatni, amely a fenntartható fejlődés céljait szolgálta. Ezért ösztönözték a szolgáltatókat az üzemi területek megnyitására, rendezték meg évről évre az Erőművek éjszakáját, és ezért kötöttek oktatási együttműködést számos magyarországi egyetemmel a gyakorlati fókuszú oktatás támogatása érdekében.

A PTE és a MEKH szervezésében zajló egész napos konferencia során kiemelt szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében tárgyalták a fenntarthatóság, az energiarendszerek átalakulása, a vízbiztonság, valamint a zöld kompetenciák fejlesztésének aktuális kérdéseit. A rendezvényen közműszolgáltatók szakemberei, pécsi, miskolci és budapesti egyetemek oktatói, valamint a MEKH képviselői tartottak előadásokat, illetve vettek részt kerekasztal-beszélgetéseken.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák