Zöldinfó

A kisebb hibák nem járnak többé aránytalan büntetéssel

Újabb könnyítéssel segíti a fenntartható gazdálkodást az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

10 hónap telt el a létrehozás óta

2025-09-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar kormány határozott szándéka, hogy a gazdálkodók számára rugalmas támogatási rendszert biztosítson, ezért csökkennek az adminisztrációs terhek és a kötelező ellenőrzések, valamint mérséklődnek a szankciók is – tudatta az alternativenergia.hu. Az államtitkár kifejtette, az elmúlt csaknem két év tapasztalatai – az új agrárfinanszírozási ciklus, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv végrehajtása során – azt mutatják, hogy a gazdálkodók adminisztrációs terheit csökkenteni kell, a termelési döntések mozgásterét pedig bővíteni. A változó természeti és piaci környezethez kizárólag így tud alkalmazkodni az ágazat. A szaktárca kiemelt célja ezért, hogy a kifejezetten népszerű Agro-ökológiai Programban (AÖP) – amelybe az idén is mintegy 73 ezer gazda kapcsolódott be, összesen 4,3 millió hektárnyi területtel – kiszámítható és méltányos feltételeket biztosítson.

A közlemény szerint Viski József hangsúlyozta, az AÖP szankciórendszerének további finomításával azt kívánják elérni, hogy a kismértékű mulasztások ne járjanak aránytalan jogkövetkezménnyel. Ezért a választott gazdálkodási gyakorlatok teljesítése során előforduló, legfeljebb 3 százalékos területi eltérések vagy elhanyagolható mértékű hibák semmilyen szankciót nem vonnak maguk után. Ugyancsak a szankciórendszer érdemi könnyítését jelenti az a módosítás, hogy a program feltételeinek részleges teljesítése esetén a kifizethető támogatás mértéke 15 százalékponttal nő. A legfeljebb 30 százalékos nem teljesítés esetén 50 helyett 65 százalék, a legfeljebb 50 százalékos nem teljesítés esetén pedig 30 helyett 45 százalék lesz a kifizethető támogatás.

Egy másik, folyamatban lévő rendeletmódosítással a mezőgazdasági termelőkre háruló adminisztrációs terhek is csökkennek azáltal, hogy az egyes agrotechnikai műveletek bejelentéséhez szükséges határidőt is meghosszabbítják, a bejelentésére vonatkozó szabályok pedig egyszerűsödnek. Fontos, hogy ezeket a módosításokat már a 2025-ben benyújtott kérelmek tekintetében is alkalmazni kell – emelte ki. Az államtitkár aláhúzta, a legfontosabb cél az, hogy a terhek könnyítése révén időben és ténylegesen hozzá is jussanak az érintettek a kívánt forrásokhoz – tájékoztatott a tárca.

Kapcsolódó tartalom:adminisztráció agrárium gazdálkodás mezőgazdaság

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom