Zöldinfó
A kiszolgáltatottabb országokat kompenzáció illeti meg az elszenvedett károkért
A kiszolgáltatottabb országokat kompenzálják a fejlett országok azokért a károkért, amelyeket a klímaváltozás miatt kell elszenvedniük – hangzott el az érintett országok vezetőitől kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
A konferenciáján a küldöttek első alkalommal vitatták meg a fejlődő országok azon követelését, hogy a leggazdagabb, legszennyezőbb országok fizessenek kártérítést az éghajlatváltozás által okozott “veszteségekért és károkért”. A főleg afrikai és közel-keleti térségek államai ugyanis sokkal jobban megszenvedik az éghajlatváltozást, hiába kisebb a károsanyag-kibocsátásuk. A világ vezetői a globális felmelegedés elleni hathatósabb fellépés mellett érveltek a keddi vitanapon, amelyen több felszólaló, köztük a barbadosi kormányfő, Mia Mottley is azt hangoztatta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok fizessenek az általuk okozott károkért, járuljanak hozzá azokhoz az alapokhoz, amelyek a klímaváltozás által leginkább sújtott országoknak pénzügyi segítséget nyújtanának a veszteségeik miatt. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hétfői beszédében úgyszintén szolidaritásra és a fejlett és fejlődő országok közti együttműködésre szólított fel. A főtitkár úgy fogalmazott: dönthetünk a “szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság” között.
A szén-dioxid-kibocsátásból származó nyereségekre kivetett különadó ötlete az elmúlt hónapokban kapott egyre nagyobb visszhangot, miután az olaj- és gázipari nagyvállalatok bevételei jelentősen emelkedtek, a fogyasztók viszont csak nehézségek árán tudják rendezni fűtésszámláikat vagy autóik üzemagyagköltségeit. A tanácskozás keddi napján a világ több vezetője is felszólalt, köztük Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök, akinek országában a közelmúltban lezajlott áradások legalább 40 milliárd dolláros kárt okoztak, és emberek millióit kényszerítették lakóhelyük elhagyására. Mohammed Abdullahi nigériai környezetvédelmi miniszter felszólította a gazdag országokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országok megsegítésére. “A mi világrészünknek élet és halál között kell választania” – hangsúlyozta Samia Suluhu Hassan tanzániai elnök. “Afrika nem fizethet olyan bűnökért, amelyeket nem követett el” – jelentette ki Faustin-Archange Touadera, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke, szintén aláhúzva, hogy a klímaválságért a gazdag nemzetek a felelősek.
“Az éghajlatváltozás közvetlenül fenyegeti népünk életét, egészségét és jövőjét – figyelmeztetett William K. Ruto kenyai elnök, kiemelve, hogy Afrika 2050-ig évi 50 milliárd dollárnyi kárral számolhat az éghajlatváltozás miatt. “A veszteség és a kár napi tapasztalatunk, kenyaiak millióinak és afrikaiak százmillióinak rémálma” – mondta Ruto. A Seychelle-szigetek elnöke, Wavel Ramkalawan ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi szigethez hasonlóan a Seychelle-szigetek is csak minimális mértékben járul hozzá a bolygó pusztításához. Ezzel szemben mégis ők szenvedik el a legtöbb kárt. Ezért arra szólította fel a fejlett országokat, hogy vegyék ki részüket a károk helyreállításából.
mti
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
