Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A kiszolgáltatottabb országokat kompenzáció illeti meg az elszenvedett károkért

A kiszolgáltatottabb országokat kompenzálják a fejlett országok azokért a károkért, amelyeket a klímaváltozás miatt kell elszenvedniük – hangzott el az érintett országok vezetőitől kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).

Létrehozva:

|

A konferenciáján a küldöttek első alkalommal vitatták meg a fejlődő országok azon követelését, hogy a leggazdagabb, legszennyezőbb országok fizessenek kártérítést az éghajlatváltozás által okozott “veszteségekért és károkért”. A főleg afrikai és közel-keleti térségek államai ugyanis sokkal jobban megszenvedik az éghajlatváltozást, hiába kisebb a károsanyag-kibocsátásuk. A világ vezetői a globális felmelegedés elleni hathatósabb fellépés mellett érveltek a keddi vitanapon, amelyen több felszólaló, köztük a barbadosi kormányfő, Mia Mottley is azt hangoztatta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok fizessenek az általuk okozott károkért, járuljanak hozzá azokhoz az alapokhoz, amelyek a klímaváltozás által leginkább sújtott országoknak pénzügyi segítséget nyújtanának a veszteségeik miatt. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár hétfői beszédében úgyszintén szolidaritásra és a fejlett és fejlődő országok közti együttműködésre szólított fel. A főtitkár úgy fogalmazott: dönthetünk a “szolidaritás vagy kollektív öngyilkosság” között.

A szén-dioxid-kibocsátásból származó nyereségekre kivetett különadó ötlete az elmúlt hónapokban kapott egyre nagyobb visszhangot, miután az olaj- és gázipari nagyvállalatok bevételei jelentősen emelkedtek, a fogyasztók viszont csak nehézségek árán tudják rendezni fűtésszámláikat vagy autóik üzemagyagköltségeit. A tanácskozás keddi napján a világ több vezetője is felszólalt, köztük Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök, akinek országában a közelmúltban lezajlott áradások legalább 40 milliárd dolláros kárt okoztak, és emberek millióit kényszerítették lakóhelyük elhagyására. Mohammed Abdullahi nigériai környezetvédelmi miniszter felszólította a gazdag országokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országok megsegítésére. “A mi világrészünknek élet és halál között kell választania” – hangsúlyozta Samia Suluhu Hassan tanzániai elnök.  “Afrika nem fizethet olyan bűnökért, amelyeket nem követett el” – jelentette ki Faustin-Archange Touadera, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke, szintén aláhúzva, hogy a klímaválságért a gazdag nemzetek a felelősek.

“Az éghajlatváltozás közvetlenül fenyegeti népünk életét, egészségét és jövőjét – figyelmeztetett William K. Ruto kenyai elnök, kiemelve, hogy Afrika 2050-ig évi 50 milliárd dollárnyi kárral számolhat az éghajlatváltozás miatt. “A veszteség és a kár napi tapasztalatunk, kenyaiak millióinak és afrikaiak százmillióinak rémálma” – mondta Ruto. A Seychelle-szigetek elnöke, Wavel Ramkalawan ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi szigethez hasonlóan a Seychelle-szigetek is csak minimális mértékben járul hozzá a bolygó pusztításához. Ezzel szemben mégis ők szenvedik el a legtöbb kárt. Ezért arra szólította fel a fejlett országokat, hogy vegyék ki részüket a károk helyreállításából.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől

Az új otthonfelújítási programban kötelező lesz kamatmentes hitelt is felvenni.

Létrehozva:

|

Szerző:

2021-2022 után előreláthatóan idén júniusban is elindul az otthonfelújítási program hazánkban, az új, 108 milliárdos pályázat feltételei viszont több szempontból is eltérnek a korábbi támogatási rendszerétől. A Portfolio most tíz fontos különbséget gyűjtött össze.

Az első jelentős eltérés, hogy míg az előző programban minden lakásként vagy lakóházként nyilvántartott ingatlannal lehetett pályázni, amely az igénylő és/vagy kiskorú gyermeke legalább 50%-os tulajdonában volt, addig az új támogatás ingatlanok jóval szűkebb körét érinti. A programba csak az 1990 előtt épült, a vezetékes gázhálózathoz csatlakozott családi házakkal lehet bekapcsolódni.

Szintén fontos különbség, hogy – a korábbi programmal ellentétben – lesz energetikai elvárás, így például szobafestéssel nem lehet pályázni. A támogatás csak a 30%-os energiamegtakarítást eredményező hőszigetelésre, nyílászárócserére, víz- és fűtésrendszercserére fordítható.

Noha a lakóingatlanok körét szűkítették, sokak számára kedvező lehet, hogy immár nem elvárás a gyermek megléte a pályázásnál. Az előző programnál követelmény volt, hogy az érintett háztartásban az igénylő legalább egy 25 év alatti gyermeket neveljen, ilyenről most nincs szó.

Kötelező lesz ugyanakkor hitelt felvenni. Az évekkel ezelőtti programban lehetőség volt arra, hogy a pályázó 100%-ban előfinanszírozza a felújítást, majd utólag igényelje akár a teljes projekt 50%-át, legfeljebb 3 millió forintot. Most azonban a támogatást csak a hitel aktuális tőketartozásának a mérséklésére lehet igénybe venni: először fel kell venni az akár 6 millió forintos kamatmentes hitelt, majd ennek tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet csökkenteni – járástól függően maximum 2,5-3,5 millió forinttal. A hitel 8 évre vehető fel, törlesztőrészlete a támogatás igénybevétele után 26-36 ezer forint körül mozoghat.

Advertisement

Az előző támogatást akár önerő nélkül is igénybe vehető, hiszen a maximum 6 millió forintnyi elszámolható összeget akár 100%-ban elő lehetett finanszírozni a kereskedelmi bankoknál felvehető kamattámogatott otthonfelújítási hitellel. Az elszámolható beruházási összeg ezúttal 7 millió forintra emelkedik, ugyanis egy 1 millió forintos önerőt is elvár a kormány.

A hitelfeltétel és az önerő tehát szigorítást jelent a korábbi programhoz képest, ám a hitel kamatmentes lesz, ami egyértelmű könnyítés. Az előző otthonfelújítási hitelt az 5 éves állampapírhozam 1,3-szeresére rúgó kamattámogatás mellett, 3%-os ügyfélkamattal lehetett felvenni. Ha maradna a 3%-os kamat, akkor a támogatás igénybevétele után megmaradó 2,5-3,5 millió forintos hiteltartozás törlesztőrészlete 29-41 ezer forint lenne, ehelyett viszont csak 26-36 ezer forint lesz az összeg.

A korábbi otthonfelújítási hitelt bármely banknál fel lehetett venni, amely kínált ilyen terméket, a mostani körben viszont Magyar Fejlesztési Bank január 26-án március 8-ai ajánlattételi határidővel elindított közbeszerzési eljárásán nyertes hitelintézeteknél lesz elérhető. A nyertesek nevét még nem hirdették ki, de a Portfolio úgy tudja, hogy a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma pályázott.

Fontos különbség továbbá, hogy míg az előző programban a feltételek minden régióban azonosak voltak, addig az új pályázatban a vissza nem térítendő támogatás összege az adott járás átlagjövedelmétől függ. Ahol eléri az átlagjövedelem az országos átlag 110 százalékát, ott 2,5 millió, 75 és 110 százalék között 3 millió, 75 százaléka alatt pedig 3,5 millió lesz az összeg.

A keretösszeget tekintve is beszélhetünk különbségről: a korábbi pályázat esetében ilyet nem határoztak meg, a két év alatt végül 295 ezer család összesen 620 milliárd forintnyi állami támogatást kapott. A mostani programot azonban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből finanszírozzák, keretösszege pedig 108 milliárd forint lesz, ebből mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

Advertisement

Ezzel összhangban a program a keret kimerüléséig futhat majd. A korábbi pályázat az előre tervezett módon 2022 végéig élt, most viszont végső dátumot nem szabtak. Feltételezhető, hogy a keret viszonylag gyorsan kimerül majd, ezért érdemes már most, a program indulása előtt kivitelező után nézni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!