Zöldinfó

A klímák miatt nő az áramszünetek száma, az E.ON átütemezi a tervezett munkákat

Az extrém hőség miatt megszaporodtak az áramszünetek.

Létrehozva:

3 hét telt el a létrehozás óta

2026-06-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az extrém hőség miatt Budapesten, Pest vármegyében és az Észak-Dunántúlon az átlagosnál két-háromszor több üzemzavar jelentkezik a villamosenergia-hálózaton, ezért az E.ON Hungária Csoport megerősített készenléttel dolgozik, és a tervezett áramszünetek jelentős részét elhalasztotta – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a tartós hőhullám és a jelentősen megnövekedett villamosenergia-fogyasztás – elsősorban a klímaberendezések használata miatt – fokozott terhelést jelent a hálózati berendezések számára. A legtöbb meghibásodást a középfeszültségű kábelek és a transzformátorok túlterhelése okozza, amelyeket a magas környezeti hőmérséklet miatt nehezebb hűteni. A legtöbb esetben néhány órán belül helyreállítják az áramszolgáltatást, ugyanakkor egyes meghibásodások elhárítása hosszabb időt is igénybe vehet. A társaság szakemberei folyamatosan figyelik a hálózat állapotát, szükség esetén pedig további hibaelhárító kapacitásokat vonnak be – írták.

A harmadfokú hőségriasztás idejére a vállalat a biztonságos üzemeltetéshez nem feltétlenül szükséges tervezett munkák jelentős részét átütemezte, a teljes szolgáltatási területén megerősített készenlétet és fokozott üzemirányítási felügyeletet rendelt el. A társaság arra kéri ügyfeleit, hogy tudatos energiahasználattal segítsék a hálózat terhelésének csökkentését a hőség idején. Azt javasolják, hogy a nagy energiaigényű háztartási készülékeket lehetőség szerint 21 óra után vagy a kora reggeli órákban használják, 18 és 21 óra között mérsékeljék a légkondicionálók használatát, valamint lehetőség szerint kerüljék több nagy teljesítményű elektromos berendezés egyidejű működtetését.

A közlemény szerint a következő napokban várható lehűlés és a viharokkal érkező hidegfront szintén okozhat hálózati meghibásodásokat, ezért a vállalat erre az időszakra is megerősített készenléttel készül. Az ügyfeléktől azt kérik, hogy áramkimaradás esetén mielőbb jelentsék a hibát az E.ON hibabejelentő vonalán.

Kapcsolódó tartalom:áram áramfogyasztás áramszünet energia hőség klíma villamosenergia-hálózat

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom