A víziközműszolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését, a hálózatok, medencék, víztornyok ellenőrzésével, karbantartásával, és a nagy melegben nem végeznek olyan rekonstrukciós vagy karbantartási munkát, amely vízhiánnyal vagy nagyobb vízmennyiség felhasználásával jár ( hálózatöblítés) – válaszolta az MTI kérdésére a Nemzeti Vízművek Zrt. Hozzátették, hogy bár üzemtani események, csőtörés, szivattyúhiba előfordulhat, de ilyenkor fokozottan ügyelnek arra, hogy a vízhiánnyal járó hibák javítását haladéktalanul megkezdjék és a lehető leggyorsabban elvégezzék, és addig is alternatív módon, lajtoskocsival biztosítanak ivóvizet – írja az alternativenergia.hu. Fontosnak nevezték a víziközmű-szolgáltatók közötti együttműködést is: a korábban már kialakított és kipróbált módon adnak át ivóvizet a szomszédos ellátási területre vagy vízszállító járművekkel akár távolabbra is.

Beszámoltak arról is, hogy a nyári időszakban elsősorban azokon a településeken emelkedik meg nagy mértékben a vízfelhasználás, ahol családi házas, kertes településrészek vannak – a kertlocsolás, medencetöltés, járdák locsolással történő hűtése miatt. Ellátási nehézségek is főként ezeken, illetve a nagy szintkülönbséggel rendelkező, részben magasabban fekvő településeken alakulhatnak ki. A másik kritikus területet a Budapest agglomerációjában fekvő, mind népszerűbb települések jelentik, ahol jelentősen megnövekedett a lakosszám, de az infrastruktúra, így a víziközmű-hálózat fejlesztése sem tudott ezzel lépést tartani. Továbbá ide kell sorolni a turisztikai szempontból kiemelt térségeket is, melyeknél üdülési szezonban megtöbbszöröződhet a vízhasználók száma. Különleges helyzetben vannak azok a szolgáltatók, melyek ellátási területén sok autómosó üzemel, hiszen ott nagyon jelentős a vízfelhasználás – sorolták.

Tapasztalataink szerint a nyári időszakban, főként hőségriasztások idején 30-40 százalékkal is megemelkedik a vízfogyasztás, de a mostani, extrém hőségben van olyan település is, ahol az átlagfogyasztáshoz képest csaknem 50 százalékos volt az elmúlt hétvégén az emelkedés. Ez azért is komoly kihívást jelent a víziközmű-szolgáltatók számára, mert a megnövekedett vízigény mellett a vízhasználat nem egyenletesen oszlik el a nap folyamán. Jellemzően a reggeli, de még inkább az esti csúcsfogyasztás terheli meg a hálózatokat. Ennek enyhítésére sokat tehetnek a fogyasztók azzal, ha nem a csúcsidőben (este 6 és 9 óra között) locsolják a kerteket, állítják be az öntözőrendszereket, vagy akár az erre alkalmas mosógépet, mosogatógépet napközbenre programozzák.

Megjegyezték, hogy Magyarországon az éves teljes – lakossági és nem lakossági vízfelhasználás – meghaladja a 600 millió köbmétert. Egy lakossági fogyasztó napi szinten mintegy 105 liter vizet használ fel közvetlen fogyasztásra (ivás és főzés), illetve háztartási és higiéniai célokra, a teljes vízfelhasználásnak azonban csak elenyésző részét képezi az ivást szolgáló víz. Az utóbbi időszak kedvező tendenciája ugyanakkor, hogy mind többen választják a palackozott italok helyett a vezetékes ivóvizet – írták, megjegyezve, hogy ez főként a fiatalabb, egyébként is környezettudatosabb életmódot folytató fiatalokra jellemző. Körükben elterjedt a kulacs használata, amihez minden bizonnyal hozzájárult, hogy mind több helyen van lehetőség a víziközmű-szolgáltatók vagy az önkormányzatok által telepített közterületi ivókutaknál, közkutaknál a víz utánpótlására.

Megjegyezték, hogy bár a lakossági vízfelhasználás tendenciája az elmúlt időszakban csökkenő, ennek hátterében elsősorban a korszerűbb, víztakarékosabb háztartási berendezések, szerelvények elterjedése áll. Kevéssé jellemző ma még az ivóvíz háztartási célú kiváltását szolgáló, tudatos megoldások keresése. Elsősorban a házi vízrendszer átalakításának szükségessége miatt a szürke víz használata még nem terjedt el széles körben. A másik alternatív lehetőség az esővíz gyűjtése a kiskertek locsolására, amivel mind többen élnek, de a csapadékszegény időjárás ennek éppen a nyári aszályos, száraz időszakban nem kedvez – jegyezték meg.

A vízművek hangsúlyozta, hogy összességében a korábbi pazarló vízhasználatról fokozatosan áll át a magyar lakosság a takarékosabb fogyasztásra. Ennek érdekében és elősegítésére a víziköznű-szolgáltatók mind több formában igyekeznek felhívni a figyelmet a felelős, tudatos vízfelhasználás és csatornahasználat szükségességére, ötleteket, javaslatokat is megfogalmazva: közösségi médiában, lakossági nyílt napokon, kitelepüléseken – ismertették.