Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A legjobb Balatoni strandokat keresték

Létrehozva:

|

A balatoni strandminősítő megmérettetésre az idén 45 strand üzemeltetője jelentkezett, közülük a legmagasabb pontszámot a vonyarcvashegyi Lido strand kapta, és 28 strand nyerte el a legjobbaknak járó, ötcsillagos Kék Hullám Zászlót – hangzott el a Balatoni Szövetség (BSZ) díjkiosztó ünnepségén csütörtökön Révfülöpön.

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szakmai igazgatója összegezte, hogy a kormány 2017-ben indított strandfejlesztő programjának első négy ütemében országos szinten 139 strand 11,6 milliárd forint támogatásban részesült, ebből 97 volt balatoni, 8,8 milliárd forintnyi forrást elnyerve. A program legutolsó, nyár elején lezárult ötödik ütemében pedig 57 balatoni projekt 1,6 milliárd forint támogatáshoz jutott – mondta, hozzátéve, hogy ennek köszönhetően megújultak és családbarátabbá váltak a fürdőhelyek, egységesebb lett a balatoni strandok arculata. Az utolsó fejlesztési ütem legfontosabb feladata a részleges akadálymentesítés, a strandok infrastruktúrájának fejlesztése, vízi- és pihenőeszközök beszerzése, valamint vízi megállóhelyek és kerékpáros szervízpontok kialakítása volt – tette hozzá. A Kék Hullám Zászló minősítésről Juhász Szabolcs elmondta: a települések számára presztízs, hiteles visszajelzést ad a balatoni strandok szolgáltatási minőségéről.

Fabacsovicsné Kovács Krisztina, az önkormányzatokat tömörítő BSZ titkára ismertette: az idén 19. alkalommal hirdették meg a Kék Hullám Zászló balatoni strandminősítést. A nevezők hagyományosan egytől öt csillagig kaptak értékelést szolgáltatásaik színvonala alapján, és a korábbiaknál többféle különdíjat osztottak ki. A pontozás során vizsgálták egyebek közt a parkolási viszonyokat, a vizesblokkok állapotát, az akadálymentesítést, a virágosítást, a gyep és a meder állapotát, a játszótereket, a sportolási lehetőségeket és a gyerekbarát szolgáltatásokat. Nézték a strandi vendéglátóhelyek kínálatát is, fontosnak tartva a helyi termékek jelenlétét – tette hozzá.

A díjkiosztón elhangzottak szerint 28 balatoni strand érdemelte ki a legjobbaknak járó ötcsöllagos Kék Hullám Zászlót, 14 strandra négycsillagos, 1 strandra háromcsillagos és 2 strandra egycsillagos zászlót tűzhetnek ki. A legtöbb pontszámot a vonyarcvashegyi Lido strand kapta. Az indoklás szerint a sikerhez hozzájárult, hogy a strand rendelkezik nagy, ingyenes parkolóval, gyerekbarát szolgáltatásokat nyújt, valamint kulturált vendéglátóhelyek várják a vendégeket. Az idén újra meghirdették a Balaton Családbarát Strandja és a Balaton Legzöldebb Strandja különdíjakat. Az előbbit Alsóörs községi strandja, az utóbbit a gyenesdiási Diási Játék Strand nyerte el. Idén új elismeréseket is kiosztottak. A Balatoni Kör meghirdette a Balaton Gasztro-Strandja díjat, amit Balatongyörök községi strandja nyert el, ahol példamutatóan, egész évben üzemelnek minőségi kínálattal rendelkező vendéglátóhelyek.

Az MTÜ idén először kiosztott különdíját Balatonberény községi strandja kapta kiemelkedő szerepléséért. A Balatoni Turizmus Szövetség különdíját a Balatonakali Mandulavirág Strand nyerte. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park “Zöld levél díjat” adományozott a zöldfelületi szempontok alapján kiemelkedő, “Zöld béka díjat” a környezeti nevelésben kiemelkedő, és “Zöld fészek” díjat az élőhelyvédelmi szempontból kiemelkedő strandoknak. A nemzeti park díjazta fennállásának a három Balaton-parti megye – Veszprém, Zala és Somogy – egy-egy olyan strandját is, amelyik évek óta elkötelezetten érvényesíti az ökológiai szemléletet, zöld szempontokat.

Advertisement

Zöldinfó

Gazdasági visszaeséssel fenyeget a Rajna alacsony vízállása Németországban

Mivel a folyón érkeznek a nyersanyagok, nem nagyon lehet más alternatívát találni a szállításra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Tovább növeli a gazdasági visszaesés valószínűségét Németországban az alacsony vízállás az első számú vízi szállítási útvonalon, a Rajnán – írták német hírportálok kedden elemzői vélemények alapján.

A Németország nyugati részén csaknem ezer kilométeres szállítási útvonalat biztosító folyó vízállása az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya miatt az augusztus elején megszokott bő két méter helyett számos térségben már az egy métert sem éri el.

A Koblenz melletti Kaubnál húzódó kanyarulatban csupán 56 centiméter a vízállás, holott a hajóknak másfél méteres vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy teljes rakománnyal áthaladjanak ezen a szűk szakaszon.

“Továbbra is hajózunk, de csak 25-35 százalékos kapacitással” – idézték a beszámolókban Roberto Spranzit, a Rajnán mintegy 100 hajót üzemeltető DTG hajózási társaság vezetőjét, aki kiemelte: a korlátozás miatt az ügyfeleknek egy helyett akár három hajóra is szükségük lehet rakományuk célba juttatásához, ami jelentősen növeli a költségeket.

A Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű.

Advertisement

A vízállás egyelőre nem éri el a 2018 őszén regisztrált negatív rekordokat, a helyzet azonban mégis veszélyesebb, mert egyre nehezebb az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben kulcsfontosságú széntüzelésű erőművek ellátása. Az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, az Uniper a napokban be is jelentette, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt előfordulhat, hogy csökkenteni kell az áramtermelést két erőműben.

Erre a kockázatra hívta a fel a figyelmet a Baden-Württemberg tartományi bank  (Landesbank Baden-Württemberg – LBBW) elemzője, Jens-Oliver Niklasch is, aki szerint a Rajna alacsony vízállása 0,25-0,5 százalékponttal visszavetheti a hazai össztermék (GDP) idei növekedését.

Stefan Schneider, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint is a Rajna menti erőművek szénellátásával lehet a legnagyobb gond. A pénzintézetnél eleve azzal számolnak, hogy a német gazdaság a harmadik negyedévtől enyhe recesszióba kerül, és az év egészét tekintve a GDP csupán 1,2 százalékkal növekedik. Ha viszont a Rajna vízállása tovább süllyed, meglehet, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságának növekedése még az egy százalékot sem éri el – mondta az elemző.

A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW Kiel) elemzője, Nils Jannsen szerint az energiaellátás mellett főleg a feldolgozóipart veszélyezteti a vízállás süllyedése. Az alacsony vízszint már július közepe óta számottevően hátráltatja a teherforgalmat, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazat termelése éves szinten nagyjából egy százalékkal csökken, ha a vízállás harminc napon keresztül a kritikus szint alá süllyed – mondta Nils Jannsen, hozzátéve, hogy a 2018-as rekordalacsony vízállás nagyjából 1,5 százalékkal vetette vissza a német feldolgozóipar teljesítményét.

Forrás: MTI

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák