Zöldinfó

A magas energiafogyasztás mögött szerkezeti problémák állnak Magyarországon

Az utóbbi évek enyhe telei után az idei nagy hidegek ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a magyar épületállomány energiahatékonysága.

Létrehozva:

7 hónap telt el a létrehozás óta

2026-03-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megugró lakossági és vállalati energiafogyasztás nem rendkívüli helyzet, hanem egy régóta fennálló szerkezeti probléma következménye – ismertette az alternativenergia.hu. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az épületenergetikai felújítás nem időjárási kérdés, hanem gazdasági, társadalmi és klímavédelmi szükségszerűség. A problémák feltárásán túl a cikk több támogatási konstrukciót is bemutat mindazok számára, akik szeretnének belevágni elavult ingatlanjaik korszerűsítésébe. A hideg időjárás megfelelő felkészülés nélkül megnövelheti az energiafogyasztást és emiatt több háztartás csúszhat ki a „rezsicsökkentett” árú gázmennyiségből (igaz, erre a kormány rendkívüli intézkedéssel is készül). Még jelentősebb a hatás a vállalati, intézményi körben, ahol közvetlenül a mindenkori piaci energiaár érvényesül. A jelenség nem egyszeri sokk, hanem annak a következménye, hogy a magyar épületállomány jelentős része elavult, rosszul szigetelt, korszerűtlen fűtési rendszerekkel működik. Mindez nemcsak a rezsiszámlákon, hanem a levegő minőségén és az ország klímacéljain is nyomot hagy.

Az épületek egyszerre terhelik a rezsit és a klímát
A hivatalos adatok szerint Magyarország végsőenergia-felhasználásának közel 42 százaléka az épületekhez köthető, ami önmagában is jelzi a szektor súlyát. Bár 2023-ban és 2024-ben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, ez nagyrészt az enyhébb időjárásnak, az energiaválság miatti takarékoskodásnak és ideiglenes intézkedéseknek volt köszönhető. A lakosság és az intézmények alkalmazkodtak: lejjebb vették a fűtést, más energiahordozókra váltottak, vagy egyszerűen kevesebbet fogyasztottak.

A számok azonban azt mutatják, hogy valódi szerkezeti fordulat nem történt. A mélyfelújítások nem indultak meg tömegesen, inkább a pazarló fogyasztási szokások szorultak vissza. Erre utal az is, hogy 2024-ben már nem csökkent tovább az energiafelhasználás. Vagyis a kedvezőbb adatok nem azt jelentik, hogy az épületállomány problémája megoldódott, hanem azt, hogy a rendszer továbbra is erősen kitett az időjárásnak és az árak alakulásának. Egy újabb hideg tél könnyen visszafordíthatja a korábbi megtakarításokat.

Felújítás nélkül nincs tartós megoldás
A szakmai elemzés – mely a Green Policy Center Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésére és szakpolitikai javaslataira épül – egyik legfontosabb megállapítása, hogy önmagukban az új építésű ingatlanok nem képesek érdemben javítani a helyzeten. A meglévő épületek döntő többsége még évtizedekig használatban marad, ezért ezek korszerűsítése nélkül nem érhető el sem az alacsonyabb rezsi, sem a klímacélok teljesítése. A számítások szerint ahhoz, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé váljon, évente az épületállomány több mint három százalékát kellene mélyfelújítással korszerűsíteni. Ez nagyságrendileg évi 140 ezer lakást jelent, elsősorban a legrosszabb energiahatékonyságú családi házak körében.

Ekkora léptékű átalakulás piaci alapon nem tud megvalósulni. A javaslatok szerint hosszú távú, kiszámítható állami támogatási rendszerre van szükség, amely a jövedelmi helyzethez igazítva kínál kamattámogatott hiteleket, vissza nem térítendő támogatásokat, illetve a leginkább rászorulók számára akár közel teljes finanszírozást. Emellett fontos szerepe lehet a rezsiszabályok olyan finomhangolásának is, amely ösztönzi az energiahatékonysági beruházásokat, és előnyben részesíti azokat, akiket a magas fogyasztás szociálisan különösen érzékenyen érint.

Az elemzés hangsúlyozza: a jelenleg elérhető lakossági és vállalati pályázatok már most is lehetőséget adnak a korszerűsítés elindítására, de ezek önmagukban nem elegendők egy valódi fordulathoz. Az épületfelújítás nemcsak klímavédelmi eszköz, hanem gazdasági befektetés is: csökkenti a rezsiköltségeket, javítja az életminőséget, növeli az ingatlanok értékét, és mérsékli az ország energiaimport-függőségét. A hideg tél tehát nem rendkívüli ellenség, hanem figyelmeztetés arra, hogy a halogatásnak egyre magasabb az ára.

Kapcsolódó tartalom:energia energiafogyasztás épületenergia felújítás korszerűsítés villamosenergia

Zöldinfó

Tíz településen javították a levegőminőséget

Végéhez ért a levegőminőség javításáért indított HungAIRy projekt.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Végéhez ért a levegőminőséget javító európai uniós integrált projekt: a HungAIRy az ország nyolc régiójában, tíz településén támogatta a levegőminőségi tervek végrehajtását és a légszennyezés csökkentését – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A 2019-ben indított LIFE IP HungAIRy projekt ötmilliárd forintos költségvetésének 60 százalékát az Európai Unió LIFE programja, 40 százalékát pedig állami támogatás fedezte. A programban Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok és Tatabánya, illetve további projektpartnerek vettek részt. A projekt eredményeiről beszámoló www.hungairy.hu oldalon közölt összefoglaló szerint a nyolcéves projekt koordináló kedvezményezettje a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. A levegőminőség javítása összetett feladat, mert a pontos mérési és modellezési adatoktól a települési intézkedéseken át egészen a lakosság szemléletformálásáig számos terület összehangolt munkájára van szükség – írták.

Hozzátették: a projekt egyik legfontosabb eredménye az ökomenedzser-hálózat létrehozása volt, a projekt végére 19 ökomenedzser dolgozott a tíz partnertelepülésen és két önkormányzati vállalatnál, segítve a helyi levegőminőségi intézkedések megvalósítását. Az ökomenedzserek összekötő szerepet töltenek be az önkormányzatok, a lakosság és a szakmai szervezetek között, közreműködnek a levegőminőségi tervek végrehajtásában és felülvizsgálatában, szemléletformáló programokat szerveznek és támogatják a települések környezetvédelmi döntéseit. A hálózatot a HungaroMetben működő Ökomenedzser Tudásközpont koordinálja: továbbképzésekkel, szakmai konzultációkkal és digitális tudástárral biztosít egységes szakmai hátteret az ökomenedzsereknek, elősegítve a jó gyakorlatok országos megosztását.

A projektben a HungaroMet kiemelt feladata volt a levegőminőségi mérőhálózat fejlesztése: korszerűsítették a Kecskemét-Méntelek közelében lévő K-pusztai háttérszennyezettség-mérő állomást és új automata mérőállomásokat létesítettek Békéscsabán és Kaposváron. Az állomások folyamatosan mérik a legfontosabb légszennyező anyagok – többek között az ózon, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, a szén-monoxid, valamint a szálló por – koncentrációját, valamint a meteorológiai paramétereket. A fejlesztésekkel bővült a hiteles levegőminőségi adatok országos lefedettsége, ami hosszú távon is támogatja a magyarországi levegőminőség értékelését.

A HungAIRy projektben a magyarországi viszonyokra fejlesztette a belga VITO kutatóintézet az ATMO-Plan döntéstámogató alkalmazást, amellyel előre modellezhető a közlekedési és lakossági fűtési intézkedések várható levegőminőségi hatása, ezzel támogatva a megalapozott önkormányzati döntéshozatalt. A HungaroMet felelt a partneri együttműködés támogatásáért is: képzések és szakmai, illetve koordinációs találkozók biztosítottak lehetőséget a tapasztalatcserére.

A szemléletformálás érdekében rendezvényeken szólították meg a lakosságot, és elsősorban a levegőminőség védelmével és a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tanácsokat osztottak meg, illetve országos szemléletformáló kampányokat szerveztek. A HungAIRy keretében országos reprezentatív kérdőíves felmérések készültek, amelyek feltárták a levegőminőséggel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket. A 2026-os felmérés szerint a válaszadók közel fele úgy látja, hogy lakóhelyén javult a levegőminőség az elmúlt tíz évben, ugyanakkor sokan továbbra is fontos környezetvédelmi kihívásnak tartják a légszennyezést.

A HungAIRy szakmai rendezvényeken osztotta meg a jó gyakorlatokat a közlekedés, a lakossági fűtés, a zöldfelületek és más levegőminőség-javító intézkedések területéről, ezzel segítve a helyi intézkedések megtervezését és megvalósítását. A levegőminőség javításában a nemzetközi tapasztalat- és tudásmegosztásnak is fontos szerepe van, a HungAIRy ezért széles szakmai kapcsolatrendszert épített ki, amelyben magyar, szlovák, lengyel és szlovén partnerek közösen dolgoztak a levegőminőségi tervezés és a kibocsátáscsökkentő intézkedések fejlesztésén. Az összegzés szerint a HungAIRy öröksége nemcsak a fejlesztett infrastruktúrában és eszközökben rejlik, hanem abban a tudásban és együttműködésben is, amely a projekt lezárása után is támogatja Magyarország levegőminőség-védelmi törekvéseit.

Tovább olvasom