Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A széncinege volt a sztár a téli madárszámlálásban

Április 1-jén indul az MME Tavaszi természetles nevű akciója.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A jelentős részvétellel és több mint 146 ezer madáregyed megfigyelésével zárult Téli madárles nevű lakossági madárszámlálási akció után április 1-jétől újabb akciót indít a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – ismertette az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az egyesület negyedik alkalommal rendezte meg a téli országos lakossági madárszámlálási programot, amely 2025. december 6. és 2026. február 28. között zajlott. Az akció során 790 résztvevő 389 település 915 helyszínéről összesen 5115 félórás megfigyelést küldött be. A beérkezett adatok alapján 101 madárfaj 146 758 egyedét regisztrálták. Mint írták, a program célja az volt, hogy bevonja a lakosságot a környezetükben élő madarak megfigyelésébe, és erősítse a természetvédelemhez kapcsolódó közösségi tudományos kezdeményezéseket. A leggyakrabban megfigyelt madárfajok közül a széncinege bizonyult a leggyakoribbnak 33 848 egyeddel, ezt követte a mezei veréb 28 959 példánnyal és a tengelic 16 692 egyeddel. A negyedik helyen a házi veréb végzett 13 431 egyeddel, míg az ötödik leggyakoribb faj a kék cinege volt 7169 példánnyal.

A tájékoztatás szerint a megfigyelők többsége az MME által fejlesztett Turdus mobilalkalmazáson keresztül rögzítette adatait, de lehetőség volt az egyesület internetes adatbázisában is feltölteni az észleléseket. Az online felület dátum szerint szűrhető statisztikai összesítést és térképes megjelenítést is biztosít a felhasználók számára. A téli időszakot követően az MME újabb programja az április 1. és június 30. között zajló Tavaszi természetles lesz. Emellett a fecskék és gólyák megfigyelésére a Fecskeles és a Gólyales adatgyűjtések is elérhetők lesznek. Az elpusztult madarak adatait a Turdus alkalmazás TOTEM moduljában lehet rögzíteni – hívták fel a figyelmet a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Folyamatosan mérik a Velencei-tó vizét a kritikus állapot miatt

Automata mérőbója figyeli a Velencei-tó állapotát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Automata mérőbóját telepített a Velencei-tóba a Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG): a vízminőségmérő bója folyamatosan figyeli a a vízhőmérsékletet, az oxigénviszonyokat, a sótartalom változását, a zavarosságot, valamint az algásodásra utaló jeleket. Az OVF a honlapján arról írt, hogy az elmúlt évek szélsőséges hidrológiai és klimatikus viszonyai miatt fokozottan sérülékeny állapotba került a tó. A rendkívül csapadékszegény időjárás hatásai már tavasz végén érzékelhetők voltak: a csökkenő vízszint miatt a tó vize “betöményedett”, sótartalma kiemelkedően magas volt, miközben tömegesen elszaporodtak a pikoalgák, a keleti medencében pedig magas klorofill-a-tartalmat mértek – írja az alternativenergia.hu. A tartósan alacsony vízszint, a növekvő sótartalom, az üledékfelkeveredés és a jelentős algabiomassza együttesen a vízminőség romlását jelzi, ezért kiemelt jelentőségűvé vált a tó állapotának folyamatos nyomon követése – írták.

Ezért június 1-jén a Maconkai-víztározóból a Velencei-tó Fürdető területére helyezték át a vízminőségmérő bóját, így a szakemberek folyamatosan nyomon tudják követni a tó vízminőségének változását, és így időben felismerhetik a kedvezőtlen folyamatokat, hogy még a helyzet súlyossá válása előtt beavatkozhassanak. A mérőbója 15 percenként végez méréseket, az adatokat pedig félóránként továbbítja a központi, online hozzáférhető adatbázisba. A sűrű mérési adatok segítségével az aktuális állapot mellett a vízminőségi változások tendenciái és a hirtelen bekövetkező eltérések is gyorsan felismerhetők. A mérőbója mérési mélységét a mindenkori vízálláshoz igazítják.

A szonda helyzete csörlő segítségével állítható, a korábbi 60 centiméteres, illetve 40 centiméteres mérési mélységhez képest a jelenlegi vízszint mellett mintegy 20 centiméteres vízmélységben végzi a méréseket. A mérőbója energiaellátását akkumulátor és napelem biztosítja.

Advertisement

Arról is írtak, a bója vizsgálja a vízhőmérsékletet, a fajlagos elektromos vezetőképességet, a pH-t, az oldott oxigént, az oxigén-telítettséget és a zavarosságot, valamint kékalga- és klorofill-jellemzőket. Hozzátették, a nagy időbeli felbontás azért fontos, mert a vízminőség akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat, az oldott oxigén koncentrációja és az algák aktivitása erős napszakos ingadozást mutathat, míg egy szeles időszak rövid idő felkeverheti az üledéket, ami jelentősen megnövelheti a víz zavarosságát. A bója ezért nem egyszerűen egy-egy mérési értéket szolgáltat, hanem a változások irányát és sebességét is láthatóvá teszi.

Arról is írtak, a vízhőmérséklet, az oxigénviszonyok, a tápanyagok, a zavarosság, valamint a cianobaktériumok és a klorofill mennyisége szorosan összefügg egymással. A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó, amit a fajlagos elektromos vezetőképességi értékek is jeleznek: a tartósan alacsony vízállás, a meleg és száraz időjárás, valamint a fokozott párolgás hozzájárulhat a víz oldottanyag-tartalmának növekedéséhez, a “betöményedéshez”. Arról is írtak, hogy a fajlagos elektromos vezetőképesség augusztus 8-án kiugróan magas, 10 002 µS/cm értéket rögzített, az aktuális értékek az elmúlt öt év legmagasabb mért értékei közé tartoznak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák