Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Aggódnak a környezetvédők a klímatörvény késése miatt

Nyílt levélben fordultak civil szervezetek a miniszterelnökhöz a klímatörvény miatt.

Létrehozva:

|

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Nyílt levélben fordultak környezetvédelmi civil szervezetek a miniszterelnökhöz, mert attól tartanak, hogy a kormány klímatörvény-tervezetének csúszása miatt az idén már nem marad elég idő a társadalmi vitára és a törvény elfogadására – közölte az alternativenergia.hu. A közleményben felidézték, Magyar Péter miniszterelnök augusztus 23-án bejelentette, majd augusztus 27-én az Országgyűlésben is megerősítette, hogy ősszel benyújtják az új klímatörvényt. A civilek bizakodva fogadták, hogy a kormány is dolgozik az új szabályozáson. Kiemelték, november elején a kormány tervezete még nem nyilvános, és a széleskörű társadalmi vitára bocsátás menetrendje sem ismert. A levél aláírói attól tartanak, hogy így az év végéig nem marad elég idő a tervezet érdemi megvitatására és parlamenti elfogadására.

Köztudott, hogy a kapcsolódó egyre sürgetőbb intézkedések megtervezése és megvalósítása, a hazai és EU források felhasználása megalapozott szabályozás nélkül nem sikerülhet, ezért minden késedelmes nap sok hónapos csúszást okozhat a felkészülésben – írták a közleményben. Kitértek arra, hogy a civil, szakmai és érdekképviseleti szervezetek július elején bemutatták és a kormány rendelkezésére bocsátották saját klímatörvény-javaslatukat. A több mint 200 szervezet összefogásával készült tervezet célja, hogy Magyarország ne csak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentse, hanem felkészüljön a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeire is.

Az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is átfogó szabályozást sürgetett, amely a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodást és az ország ellenállóképességének növelését is rendezi – fűzték hozzá. A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a törvény tartalma legalább olyan fontos, mint a mielőbbi elfogadása. Egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat, ötéves karbonköltségvetéseket, független tudományos tanácsot és önálló klímavédelmi hatóságot javasolnak, valamint a kormányzati kötelezettségek jogi számonkérhetőségét.

Advertisement

Az alkalmazkodásnak a kibocsátáscsökkentéssel azonos súlyt kell kapnia, konkrét állami és önkormányzati feladatokkal, biztos pénzügyi háttérrel. Ezt szolgálhatná a kibocsátáskereskedelmi bevételekből finanszírozott klímaalap is. A szervezetek szerint az ország ellenállóképességének erősítéséhez a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az energetika és más ágazatok szabályait is felül kell vizsgálni.

A kezdeményező szervezetek abban bíznak, hogy a kormány mielőbb társadalmi vitára bocsátja törvénytervezetét és az Országgyűlés még az idén megtárgyalhatja és elfogadhatja az új klímatörvényt. A civilek továbbra is készek szakmai javaslataikkal hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország felkészültebben nézzen szembe a következő évek kihívásaival. A nyílt levelet a Green Policy Center, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület, a Reflex Környezetvédő Egyesület és a WWF Magyarország képviselői írták alá – tájékoztattak.

Advertisement

Zöldinfó

Nemzetközi elismerést kaptak a magyar barlangok

Három magyar barlangot is beválasztott a világ 100 legjobbja közé a Worldworthy.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Három magyarországi barlangot is beválasztott a világ 100 legjobb látogatható barlangja közé a Worldworthy független nemzetközi rangsoroló szervezet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kiépített barlangok kategóriájában a miskolci Szent István-barlang a 21., a jósvafői Baradla-barlang a 37., míg a lillafüredi vízesés mellett található Anna-barlang a 92. a listán. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá tartozó Szent István-barlang fokozottan védett, járatainak hossza 1514, függőleges kiterjedése pedig 101 méter. Az üreg járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára – olvasható az igazgatóság honlapján.

Szintén ez a társaság felügyeli az Anna-barlangot is, amelyet 1951-ben védetté, majd 1982-ben fokozottan védetté nyilvánítottak. Bejárata Lillafüreden, a Palota Szálló alatti függőkert legalsó szintjén, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található, járatainak hossza 570 méter, melyből 208 méter járható be a túravezetéseken. A Baradla-barlangrendszer jósvafői lejárata a szlovák határ közelében található, teljes feltárt hossza meghaladja a 30 kilométert. A legidősebb mészkő a barlang jósvafői szakaszán van – a bejárattól az Óriások terméig -, ez a sötétszürke-fekete, vastagpados gutensteini mészkő erősen töredezett, így járatképződésre ugyan alkalmas, de szennyezettsége miatt cseppkő csak kevés van a barlang ezen szakaszán – olvasható az Aggteleki Nemzeti Park honlapján.

A Worldworthy weboldala szerint a 100-as rangsorban – amelyet többek között online látogatói vélemények, útikönyv- és sajtómegjelenések, valamint nyilvános adatok alapján állítottak össze – 34 országból szerepelnek olyan látogatható, kiépített és kivilágított barlangok, amelyekben túravezetéseket is tartanak. Az első helyen az olasz Frasassi-barlangrendszer, a másodikon a francia Aven d’Orgnac cseppkőbarlang, míg a harmadik helyen a Bulgáriában található Prohodna-barlang szerepel.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák