Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A talajvédelemért fogtak össze a biogazdaságok

Elindítja a Világítótorony Ökogazdaságok Hálózatát az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hálózat célja, hogy láthatóbbá és hozzáférhetőbbé tegye a már működő, bevált hazai ökológiai termelési gyakorlatokat – írja az alternativenergia.hu. A kezdeményezés egyben kapcsolódik a nemzetközi Talaj Misszió célkitűzéseihez is, amely Európa-szerte támogatja a talajvédelmet szolgáló úgynevezett élő laboratóriumok és jó gyakorlatok elterjedését. Kiemelték, hogy az ökológiai gazdálkodás fenntartható alternatívát kínál a környezet- és egészségtudatos vásárlók és gazdálkodók számára, miközben fontos célja a talajtermékenység és az élővilág megőrzése. A biogazdálkodásra való átállás ugyanakkor tudást és tapasztalatot igényel, hiszen az új szemlélet sokszor kockázatokkal jár.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által kezdeményezett Világítótorony Ökogazdaságok Hálózata azzal a céllal indul útjára, hogy kézzelfogható példákat és személyes kapcsolódási lehetőséget nyújtson a gazdálkodóknak, szaktanácsadóknak és fogyasztóknak a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz. A hálózatba bevont gazdaságok szántóföldi, kertészeti, szőlészeti és állattenyésztési területeken bizonyítják az ökológiai szemlélet működőképességét. A 2026-2027 közt zajló program keretében a Világítótorony Ökogazdaságok tapasztalataikat saját gazdaságaikban megvalósított szakmai eseményeken, nyílt napokon, valamint online tartalmakon – például videókon és közösségi médiafelületeken – keresztül osztják meg.

A program keretében már az idén nyáron is számos szakmai esemény valósul meg. Így például június 10-én a szári Csoroszlya Farmon szántóföldi terepnap várja az érdeklődőket, június 22-én a Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok szakmai napján a résztvevők betekintést nyerhetnek az ökológiai szőlőtermesztésbe. A 2011-ben alapított Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, önálló kutatóintézet, küldetése az ökológiai mezőgazdaság fejlesztése és szélesebb körű megismertetése. Olyan kutatási és innovációs feladatokon dolgozik, melyek a gyakorlatban is alkalmazható eredményeket hoznak, és biztosítják az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés hosszútávú versenyképességét. Munkájukat az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) tagjaként végzik.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák