Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A tiszta, egészséges ivóvíz az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet

Egyúttal az egyik legnagyobb kincsünk is – hangoztatta az Energiaügyi Minisztérium.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

V. Németh Zsolt úgy fogalmazott, mindenkinek, aki a vízzel bánik, tudnia kell, hogy egy olyan spirituális elemmel van dolga, ami már a teremtés kezdete előtt jelen volt, és számos elemében végigkíséri az emberiség történetét is; a víz nélkülözhetetlen. Az államtitkár büszkeségnek nevezte azt, hogy a víziközműért való felelősségből vízgazdálkodásért való felelősséggé változott a feladatkörük, és egy államtitkárságba kerültek azok a felelősségi körök, amelyek a vízvédelemmel, vízgazdálkodással kapcsolatosak, illetve a víziközmű ágazatért való felelősségben jelennek meg.

Hangsúlyozta: a jövőnket meghatározó gazdaságtámogató, gazdaságfejlesztő elem is a víz lesz. V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy sikerült konszolidálni a vízgazdálkodási ágazatot: kiszámíthatóbb pályára tették, és az önfenntartó pálya felé halad.

Kiemelte: az elmúlt tíz évben a szinte százszázalékos ivóvízellátás mellett a háztartások 83,5 százalékát rákötötték a szennyvízhálózatra. Példaként megemlítette, hogy ez a szám Romániában 37, Horvátországban pedig 32 százalék, a magyar eredmény pedig valamivel az európai uniós átlag feletti. Emellett az elmúlt tíz évben megduplázott a szennyvíztelepek száma is Magyarországon – tette hozzá.

Advertisement

Szólt arról is, hogy a kormány elindított egy rekonstrukciós programot a régebb óta meglévő hálózatok felújítására, amire eddig csaknem 200 milliárd forintot fordítottak. Az államtitkár hangsúlyozta, a következő időszakban a vízkészleteinkkel való felelős gazdálkodás korszaka jön el. Magát, a vizet egy nagyon fontos ellátási láncnak tekinti a kormány, és ebben a vízérték megőrzése, vízkészleteink állapotának megtartása, vizes élőhelyeink és természeti kincseink állapotának megőrzése is benne van – fűzte hozzá.

V. Németh Zsolt a beruházásról szólva azt mondta, minden ilyen fejlesztés a jövőbe vetett hitről szól, valamint arról is, hogy fontos számunkra, hogy hogyan élünk, milyen környezetet hagyunk a következő generációnak, hogyan bánunk értékeinkkel, közte természeti kincseinkkel.

Advertisement

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, Magyarország jól kezeli a vízgazdálkodást, “de ami a világban történik, az elkeserítő”. Elmondása szerint néhány évtized múlva a világ tengereiben, óceánjaiban több lesz a műanyag szemét, mint a hal. Azt mondta, jó érzés látni, hogy a szülők, a pedagógusok okosan vezetik rá a gyerekeket arra, hogy hogyan gazdálkodjanak a vízzel, hiszen “ez valóban éltető kincsünk.”

Szabó György Róbert, Jakabszállás polgármestere úgy fogalmazott, hogy ez nem pusztán egy beruházás, hanem biztonságot, jövőt, életminőséget jelent Jakabszállás lakosainak. Hangsúlyozta: a víz a legnélkülözhetetlen kincsünk, és csak akkor érezzük meg igazán értékét, amikor épp nincs, amikor várni kell rá vagy esetleg pótolni. Mátyus Zoltán, a Kiskunvíz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az új kút 303 méter mély, és a lakosság jobb minőségű vízellátását fogja hosszú távon biztosítani.

Advertisement

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák