Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A tiszta, egészséges ivóvíz az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet

Egyúttal az egyik legnagyobb kincsünk is – hangoztatta az Energiaügyi Minisztérium.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

V. Németh Zsolt úgy fogalmazott, mindenkinek, aki a vízzel bánik, tudnia kell, hogy egy olyan spirituális elemmel van dolga, ami már a teremtés kezdete előtt jelen volt, és számos elemében végigkíséri az emberiség történetét is; a víz nélkülözhetetlen. Az államtitkár büszkeségnek nevezte azt, hogy a víziközműért való felelősségből vízgazdálkodásért való felelősséggé változott a feladatkörük, és egy államtitkárságba kerültek azok a felelősségi körök, amelyek a vízvédelemmel, vízgazdálkodással kapcsolatosak, illetve a víziközmű ágazatért való felelősségben jelennek meg.

Hangsúlyozta: a jövőnket meghatározó gazdaságtámogató, gazdaságfejlesztő elem is a víz lesz. V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy sikerült konszolidálni a vízgazdálkodási ágazatot: kiszámíthatóbb pályára tették, és az önfenntartó pálya felé halad.

Kiemelte: az elmúlt tíz évben a szinte százszázalékos ivóvízellátás mellett a háztartások 83,5 százalékát rákötötték a szennyvízhálózatra. Példaként megemlítette, hogy ez a szám Romániában 37, Horvátországban pedig 32 százalék, a magyar eredmény pedig valamivel az európai uniós átlag feletti. Emellett az elmúlt tíz évben megduplázott a szennyvíztelepek száma is Magyarországon – tette hozzá.

Advertisement

Szólt arról is, hogy a kormány elindított egy rekonstrukciós programot a régebb óta meglévő hálózatok felújítására, amire eddig csaknem 200 milliárd forintot fordítottak. Az államtitkár hangsúlyozta, a következő időszakban a vízkészleteinkkel való felelős gazdálkodás korszaka jön el. Magát, a vizet egy nagyon fontos ellátási láncnak tekinti a kormány, és ebben a vízérték megőrzése, vízkészleteink állapotának megtartása, vizes élőhelyeink és természeti kincseink állapotának megőrzése is benne van – fűzte hozzá.

V. Németh Zsolt a beruházásról szólva azt mondta, minden ilyen fejlesztés a jövőbe vetett hitről szól, valamint arról is, hogy fontos számunkra, hogy hogyan élünk, milyen környezetet hagyunk a következő generációnak, hogyan bánunk értékeinkkel, közte természeti kincseinkkel.

Advertisement

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, Magyarország jól kezeli a vízgazdálkodást, “de ami a világban történik, az elkeserítő”. Elmondása szerint néhány évtized múlva a világ tengereiben, óceánjaiban több lesz a műanyag szemét, mint a hal. Azt mondta, jó érzés látni, hogy a szülők, a pedagógusok okosan vezetik rá a gyerekeket arra, hogy hogyan gazdálkodjanak a vízzel, hiszen “ez valóban éltető kincsünk.”

Szabó György Róbert, Jakabszállás polgármestere úgy fogalmazott, hogy ez nem pusztán egy beruházás, hanem biztonságot, jövőt, életminőséget jelent Jakabszállás lakosainak. Hangsúlyozta: a víz a legnélkülözhetetlen kincsünk, és csak akkor érezzük meg igazán értékét, amikor épp nincs, amikor várni kell rá vagy esetleg pótolni. Mátyus Zoltán, a Kiskunvíz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az új kút 303 méter mély, és a lakosság jobb minőségű vízellátását fogja hosszú távon biztosítani.

Advertisement

Zöldinfó

A hőség próbára tette a hazai villamosenergia-rendszert

Nőtt a bruttó áramfelhasználás és az import részaránya is a rendkívül meleg augusztusban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi bruttó villamosenergia-felhasználás augusztusban 8 százalékkal meghaladta a tavaly augusztusit; az import áram részaránya a felhasználáson belül 14,5 százalékkal volt magasabb, mint 2025. augusztusában – derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján közzétett friss adatokból. A rendszerirányító adatai szerint augusztusban a havi átlag hőmérséklet 26,1 Celsius-fok volt, 3,2 fokkal magasabb a bázisnál – írja az alternativenergia.hu. A hónap elején rendkívüli hőhullám sújtotta Magyarországot, melegrekordok dőltek meg, az ország több településén és a fővárosban is 40 Celsius-fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, harmadfokú hőségriasztás lépett érvénybe. Több száz településen vízkorlátozást kellett bevezetni. A hőség próbára tette a hazai villamosenergiatermelő rendszert is, mivel csapadék hiányában a Duna vízszintje kritikus méretűre apadt, veszélyeztetve a paksi atomerőmű működését. A kormány önkorlátozásra kérte a fogyasztókat, miközben az atomerőmű 2000 megawattos kapacitását 200 megawatt alá terhelték vissza.

A Mavir Zrt., mint a villamosenergia-rendszer irányítója, a villamosenergia-rendszer jelentős zavara besorolású krízishelyzetet állapított meg, és érvénybe léptette az erre kialakított protokollt. A kiesett áramot egyes hagyományos fűtőanyagot alkalmzó erőművek fokozott termelésével, valamint az áramimport növelésével kellett pótolni. A magyarországi villamosenergia-rendszer egyensúlya és az ellátás normál üzeme augusztus utolsó hetében állt helyre. A Mavir honlapján megtalálható adatok szerint a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása az idén augusztusban 4071,6 gigawattóra (GWh) volt a tavaly augusztusi 3770,3 GWh-t követően.

A felhasználás kevesebb mint kétharmadát adta a villamosenergia-rendszer együttes termelése 2969,6 GWh mennyiségben, amelyből a 2406,4 GWh-ot a nagy erőművek állították elő. Egy évvel korábban, augusztusban a nagyerőművi termelés elérte a 2812,3 GWh-t. Az idei augusztusi termelésből 421,2 GWh a háztartási méretű, napelemes kiserőművekből származott (hmke pv), további 142,1 GWh a vállalatok által saját célra termelő kapacitás (scte pv). Tavaly ugyanebben a hónapban a hmke pv 384,4 GWh volt, az scte pv pedig 100,4 GWh.

Advertisement

A bruttó felhasználásból az idén augusztusban 27,1 százalékot tett ki az import áram részaránya, míg 2025 augusztusában ez 12,5 százalék volt. Az idén az első nyolc hónapban a bruttó villammosenergia-felhasználás megközelítette a 33 278 GWh-t, ebből az import aránya 20,2 százalék volt. Tavaly január-augusztus között a felhasználás megközelítette a 32 025 GWh-t, az export-import szaldó pedig a 17 százalékot. Tavaly a teljes évben a magyarországi bruttó áramfelhasználás 48 368,8 GWh volt 18,6 százalékos import részarány mellett.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák