Zöldinfó
Akácmentesítés és élőhely-rekonstrukció a pannon erdők megőrzéséért
Fontos fejlesztés kezdődik az 50 éves Lázbérci Tájvédelmi Körzetben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 50. születésnapját ünneplő Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén kiemelkedő fejlesztés indul el európai uniós támogatásnak köszönhetően – írja az alternativenergia.hu. A projekt keretében őshonos erdők újulnak meg az erdei élőhelyek és életközösségeik ökológiai állapotának javításával, az inváziós fajok visszaszorításával – hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, a Bánhorvátiban megrendezett projektnyitó eseményen a tárca tájékoztatása szerint. Az államtitkár a közlemény szerint kifejtette, hogy a klímaváltozás kihívásaira Magyarország is rendkívüli erőfeszítéseket tesz, a kormány különös odafigyeléssel kezeli az erdők állapotának javítását, fejlesztését. Ezért is meghatározó a most kezdődő program, amely mintegy 200 millió forint támogatásból valósul meg.
A “Pannon erdei élőhelyek megőrzése, természeti állapotának javítása, inváziós növények elterjedésének visszaszorítása a Lázbérci Tájvédelmi Körzet védett és Natura 2000 erdőterületein” című KEHOP Plusz projekt keretében döntően Bánhorváti település közigazgatási területét érintve a Pannon erdei élőhelyeket veszélyeztető inváziós növényfajokat, elsősorban fehér akác állományát számolják fel. A beavatkozások célja a pannon erdei élőhelyek klimatikus anomáliákra visszavezethető állapotromlásából és fogyatkozásából eredő természetvédelmi problémák kezelése, a degradált, inváziós növényfajokkal fertőzött pannon erdei élőhelyek és a hozzájuk kötődő közösségi jelentőségű, védett, illetve fokozottan védett fajok természetvédelmi helyzetének, szaporodási lehetőségeinek javítása az Upponyi-hegységben kijelölt Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén.
A homogénnek tekinthető erdőrészletekben az eredményes injektálást követően szerkezetátalakítást hajtanak végre, amelynek célállománya juharos vagy elegyes tölgyes lesz. Emellett az illegális hulladéklerakókat is felszámolják, illetve kisfilm is készül a Lázbérci Tájvédelmi Körzet erdei élőhelyeiről és Natura 2000 jelölő fajairól, illetve a projekt eredményeiről is – közölte az AM.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
