Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Állati eredetű szennyeződés: új kérdéseket vet fel a használt sütőolaj begyűjtése

Az elmúlt három évben jelentősen átalakult a használt sütőolaj piaca Magyarországon.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hulladékkoncessziós rendszer bevezetése és az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díj megjelenése új működési kereteket teremtett, amelyek a begyűjtési és hasznosítási gyakorlatokat is alapjaiban érintették – írja az alternativenergia.hu. A jelenlegi modellben a MOHU kizárólag tisztán növényi eredetű használt sütőolaj begyűjtését végzi, amelyet szerződéses keretek között biodízel előállítására hasznosítanak. Ez a megközelítés technológiai és iparági szempontból indokolt, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió és a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű anyaggal érintkezett használt sütőolaj, állati mellékterméknek minősül, amelynek kezelése eltérő szabályozás alá tartozik. Az (EU) 2025/2181 bizottsági rendelet a 1069/2009-es, a 142/2011-es szabályozást tovább pontosítja, és kifejezetten rögzíti, hogy a használt sütőolaj – amennyiben állati eredetű összetevőt tartalmaz vagy abból áll – a 3. kategóriába tartozó étkezési hulladék olajfrakciója.

Ez a gyakorlatban komoly ellentmondást eredményez. A vendéglátóegységek túlnyomó többsége – nem vegán működéséből adódóan – nagy valószínűséggel állati eredetű élelmiszerekkel is dolgozik, így a használt sütőolaj jelentős része érintetté válik. Ennek következtében a jelenlegi begyűjtési modell és a tényleges piaci működés között összeférhetetlenség alakulhat ki, különösen az intézményi és vendéglátó szektorban. A helyzetet tovább árnyalja az EPR rendszer hatása. Kizárólag csak hazánkban, az étolaj EPR-köteles termékként jelenik meg a piacon, amely után a gyártóknak díjat kell fizetniük. Ez a költség – a csomagolási díjakon felül – beépülhet a fogyasztói árakba, és hozzájárult ahhoz, hogy az étolaj ára Magyarországon magasabb legyen, mint más országokban.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szabályozási környezet és a piaci gyakorlat nem minden esetben találkozik. A vendéglátó szektor számára a megfelelés sok esetben nehezen értelmezhető vagy nehezen teljesíthető feltételeket jelent. A minisztériumi egyeztetések, valamint a NÉBIH és az Agrárminisztérium szakmai állásfoglalásai ugyanakkor megerősítik a jogszabályi értelmezést az állati eredetű érintettség tekintetében. Amennyiben tehát a használt sütőolaj állati eredetű összetevőt tartalmaz – akár azért, mert ilyen élelmiszerek elkészítéséhez használták, akár keveredés következtében -, az a jogszabályok értelmében nem tartozik a hulladékkoncesszió hatálya alá, így begyűjtése a koncessziós rendszerben nem végezhető. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek az anyagáramok sem vesznek el: megfelelő kezelés mellett a 3. kategóriába tartozó olajfrakciók is 100%-os hasznosításra kerülnek, jellemzően energetikai célú felhasználás formájában.

Advertisement

Mindez rámutat arra, hogy kiemelten fontos a vendéglátóegységek megfelelő tájékoztatása és a gyakorlatban is alkalmazható iránymutatások biztosítása annak érdekében, hogy működésük minden esetben megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.

Advertisement

Zöld Energia

Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó

Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.

A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.

Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.

Advertisement

A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.

Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák