Zöldinfó
Állati eredetű szennyeződés: új kérdéseket vet fel a használt sütőolaj begyűjtése
Az elmúlt három évben jelentősen átalakult a használt sütőolaj piaca Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hulladékkoncessziós rendszer bevezetése és az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi) díj megjelenése új működési kereteket teremtett, amelyek a begyűjtési és hasznosítási gyakorlatokat is alapjaiban érintették – írja az alternativenergia.hu. A jelenlegi modellben a MOHU kizárólag tisztán növényi eredetű használt sütőolaj begyűjtését végzi, amelyet szerződéses keretek között biodízel előállítására hasznosítanak. Ez a megközelítés technológiai és iparági szempontból indokolt, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió és a hazai jogszabályok alapján az állati eredetű anyaggal érintkezett használt sütőolaj, állati mellékterméknek minősül, amelynek kezelése eltérő szabályozás alá tartozik. Az (EU) 2025/2181 bizottsági rendelet a 1069/2009-es, a 142/2011-es szabályozást tovább pontosítja, és kifejezetten rögzíti, hogy a használt sütőolaj – amennyiben állati eredetű összetevőt tartalmaz vagy abból áll – a 3. kategóriába tartozó étkezési hulladék olajfrakciója.
Ez a gyakorlatban komoly ellentmondást eredményez. A vendéglátóegységek túlnyomó többsége – nem vegán működéséből adódóan – nagy valószínűséggel állati eredetű élelmiszerekkel is dolgozik, így a használt sütőolaj jelentős része érintetté válik. Ennek következtében a jelenlegi begyűjtési modell és a tényleges piaci működés között összeférhetetlenség alakulhat ki, különösen az intézményi és vendéglátó szektorban. A helyzetet tovább árnyalja az EPR rendszer hatása. Kizárólag csak hazánkban, az étolaj EPR-köteles termékként jelenik meg a piacon, amely után a gyártóknak díjat kell fizetniük. Ez a költség – a csomagolási díjakon felül – beépülhet a fogyasztói árakba, és hozzájárult ahhoz, hogy az étolaj ára Magyarországon magasabb legyen, mint más országokban.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szabályozási környezet és a piaci gyakorlat nem minden esetben találkozik. A vendéglátó szektor számára a megfelelés sok esetben nehezen értelmezhető vagy nehezen teljesíthető feltételeket jelent. A minisztériumi egyeztetések, valamint a NÉBIH és az Agrárminisztérium szakmai állásfoglalásai ugyanakkor megerősítik a jogszabályi értelmezést az állati eredetű érintettség tekintetében. Amennyiben tehát a használt sütőolaj állati eredetű összetevőt tartalmaz – akár azért, mert ilyen élelmiszerek elkészítéséhez használták, akár keveredés következtében -, az a jogszabályok értelmében nem tartozik a hulladékkoncesszió hatálya alá, így begyűjtése a koncessziós rendszerben nem végezhető. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek az anyagáramok sem vesznek el: megfelelő kezelés mellett a 3. kategóriába tartozó olajfrakciók is 100%-os hasznosításra kerülnek, jellemzően energetikai célú felhasználás formájában.
Mindez rámutat arra, hogy kiemelten fontos a vendéglátóegységek megfelelő tájékoztatása és a gyakorlatban is alkalmazható iránymutatások biztosítása annak érdekében, hogy működésük minden esetben megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.
Zöldinfó
Megvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
Vizsgálatot indított a fogyasztóvédelem az forrólevegős sütők ellenőrzésére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átfogó, laboratóriumi méréseken alapuló országos ellenőrzést indít a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a forrólevegős sütők (airfryer) energiafogyasztásának és jogszabályi megfelelőségének vizsgálatára – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a program célja annak feltárása, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható airfryer készülékek megfelelnek-e az európai uniós környezettudatos tervezési (ecodesign) előírásoknak, különös tekintettel a készenléti és kikapcsolt állapotban jelentkező energiafogyasztásra. A kormányhivatalok által végrehajtott mintavételezés országszerte, nagy áruházláncokban és kiskereskedelmi egységekben történik, így a vizsgálat az elérhető termékek széles körét érinti.
Az ellenőrzés során kiemelt szerepet kap az EK-megfelelőségi nyilatkozat vizsgálata, amely azt igazolja, hogy az adott készülék megfelel az európai uniós előírásoknak. A dokumentum hiánya vagy hiányossága esetén a gyártó, az importőr és a forgalmazó felelőssége egyaránt megállapítható, ami hatósági intézkedést von maga után – írták. A dokumentáció ellenőrzése mellett a hatóság a készülékek működési jellemzőit is vizsgálja: az uniós szabályozás értelmében minden ilyen berendezésnek biztosítania kell olyan üzemmódot, amely hálózatra csatlakoztatva alacsony energiafogyasztást garantál, amikor a készülék nincs használatban. A készenléti energiafelhasználás csökkentése kiemelt jelentőségű, mert az egyenként csekély, de folyamatos fogyasztások összességében jelentős terhet jelenthetnek a háztartások és a környezet számára – tették hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Közlekedés6 óra telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
