Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Belgium végleg lekapcsolta az Antwerpen melletti Doel 3-as atomreaktort

Belgium végleg lekapcsolta az Antwerpen melletti Doel 3-as reaktort első lépésként az országban működő atomerőművek tervezett fokozatos leállításának részeként – jelentette be az Engie áramszolgáltató egyik szóvivője.

Létrehozva:

|

Ezzel Belgium két atomerőművében már csak hat reaktor működik. A francia tulajdonú Engie az ország keleti felében, Tihange mellett, valamint Észak-Belgiumban, Doel közelében üzemeltet erőműveket. Az eredeti kormányzati elképzelések szerint a belga atomerőműveket 2025-ig bezárták volna. Az ukrajnai orosz hadművelet és a megemelkedett energiaárak miatt a belga kormány úgy döntött, hogy tíz évvel meghosszabbítja a Doel 4 és a Tihange 3 reaktorok élettartamát 2035-ig, ezzel biztosítva az energiaellátást. A nukleáris energia jelenleg Belgium energiaellátásának mintegy 40 százalékát biztosítja.

A dpa német hírügynökség felidézte, hogy több probléma is adódott már a belga atomerőművek műszaki állapotával. A Doel 3 nyomottvizes reaktornál például tíz éve szakemberek hajszálrepedéseket fedeztek fel a reaktortartályon, ami miatt azt két alkalommal is hosszabb időre le kellett állítani. A belga atomenergia-felügyelet azonban utólag biztonságosnak minősítette az 1982-ben üzembe helyezett, 1006 megawatt teljesítményű reaktort. Az azonos felépítésű tihange-i 2-es blokkot, amelyen szintén hajszálrepedéseket észleltek, 2023-ban tervezik végleg leállítani, a következő blokkokat pedig majd csak 2025-ben kapcsolják le.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák