Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Stabil energiaforrásként tekintenek az atomenergiára

Magyarországon adottak az atomenergia hasznosításának feltételei.

Létrehozva:

|

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Magyarországon adott a nukleáris technológiai szakértelem, és magas az atomenergia társadalmi elfogadottsága – hangsúlyozta Ságodi Attila, a Paks II. Atomerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 31. konferencia programhoz kapcsolódó nukleáris világnapok (World Atomic Days – WAD) rendezvényen, a törökországi Antalyában. “Az atomenergia az emberek és a világ szolgálatában” témában tartott pódiumbeszélgetésen az átfogó felülvizsgálat alatt álló Paks II projekt vezetője az ország energetikai helyzetéről, és az atomenergetika szerepéről kifejtette, Magyarország sok szempontból sajátos helyzetben van, nem rendelkezik számottevő elsődleges energiaforrással. Hozzátette, fontos szempont, hogy az ország rendelkezett és ma is rendelkezik atomenergetikai szaktudással, humánerőforrással – írja az alternativenergia.hu.

Felidézte, a működő paksi atomerőműben mérnökök generációjának volt alkalma megtanulni az atomerőmű üzemeltetését. Lehetővé vált az együttműködés a régió országaival, például Csehországgal, Szlovákiával illetve a tágabb európai régióban Finnországgal, amelyek ugyanazt a technológiát alkalmazzák. A pódiumbeszélgetésen az elnök-vezérigazgató szólt arról is, hogy az atomenergia társadalmi elfogadottsága Magyarországon magas, miután használata biztonságos, megfizethető és stabil energiaforrást jelent a magyar lakosság, a gazdaság számára. Szerinte a technológia és az atomenergetika perspektivikus ágazatként vonzó lehet a fiatalok számára is.

Az atomerőmű építésekor a helyi ipari beszállítási lehetőségekről tartott panelbeszélgetésen Ságodi Attila arról beszélt, hogy a Paks II. projekt fővállalkozójának kiválasztásakor fontos szempont volt a magyar beszállítók lehető legnagyobb arányú bevonása. Változatlanul az a törekvés, hogy a lehető legtöbb feladatot nemzetközi együttműködésben helyi vállalatokkal, szakemberekkel oldják meg. Ennek köszönhetően a későbbiekben a magyar vállalatok más atomenergetikai projektekben is részt vehetnek, ami vonzó lehetőség számukra – fejtette ki Ságodi Attila.

Advertisement

Zöldinfó

Kapu Tibor űrmissziója a földi technológiákat is előreviheti

Számos fejlesztéshez járultak hozzá a HUNOR program űrbeli kísérletei.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a hosszú távú űrutazások élelmezési problémáinak megoldását, a gyógyszerfejlesztést és a félvezetőgyártást is segíthetik azok a fejlesztések, amelyekhez hozzájárult Kapu Tibor tavalyi űrmissziója – írja az alternativenergia.hu. A HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként végzett űrbeli kutatásokról kedden rendeztek szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián. A műszaki tudományok szekcióban szó volt többek között az ionhajtóművekről, a kozmikus sugárzás hatásairól és az űrbéli növénytermesztésről is. Előadás hangzott el a programban tesztelt RANDAM nevű, magyar fejlesztésű sugárzásmérő eszközről (dozimétert) , amelyet a gödöllői 27G-Technology cég fejlesztett ki a legmodernebb félvezető technológiák alapján.

A parányi, energiatakarékos és multiszenzoros műszer akkumulátortöltés nélkül, folyamatosan rögzíti a kozmikus sugárdózist és a környezeti tényezőket (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom) a teljes küldetés alatt, és akár űrséta során is alkalmazható. Az innovatív technológia sikeresnek bizonyult a küldetés során, így iránta máris komoly nemzetközi érdeklődés mutatkozik – írták a szervezők az MTI érdeklődésére megküldött összefoglalóban. Ugyanebben a szekcióban mutatták be a VITAPRIC projektet, amelynek keretében a kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén magyar fejlesztésű növénynevelő eszközökben paprikát, retket és búzát nevelt.

A Földre visszahozott minták vitamin-, ásványianyag- és fehérjetartalmát a Debreceni Egyetem kutatói vizsgálják a földi kontrollnövényekkel összehasonlítva. Az űrállomáson használt, minimális vízfelhasználású csíráztató eszközt a Pécsi Tudományegyetem munkatársai fejlesztették ki, és szelénnel kezelt magokat neveltek benne. A közlemény szerint a vártnál is sikeresebb, nagyobb növénynövekedést hozó kísérlet eredményei hozzájárulhatnak a földi klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényfajták nemesítéséhez és a hosszú távú űrutazások élelmezési kérdéseinek megoldásához is. Az emberes vizsgálatokról szóló szekció az űrhajósok szervezetét érintő élettani és pszichológiai változásokra fókuszált, kitérve a DNS-károsodás kivédésére, a keringési, egyensúlyi és memóriafunkciókra, valamint az emberi hang változásaira a világűrben.

Advertisement

A VISPRO vizsgálat keretében a magyar kutatók a világon először alkalmaztak robotizált ultrahangot az agyi keringés – különösen a látókéreg ellátásáért felelős hátsó agyi verőér áramlásának – mérésére a súlytalanságban. Mint írták, az agyi keringés változásának mérése olyan fontos az űrhajósok körében, hogy ez a speciális ultrahang fentmaradt az űrállomáson, hogy a jövőben is alkalmazható legyen. A tanácskozáson bemutatták az END-SANS kísérlet eredményeit is, amelynek keretében a hosszú távú űrrepülés során fellépő látásromlás kezelésére fejlesztettek ki magyar szakemberek egy különleges, nanoszál alapú szeminzertet, amely a súlytalanságban nehezen alkalmazható szemcseppeket hivatott kiváltani.

A fizikai tudományok szekcióban többek között a bolygólégkörök modellezését, a 3D nyomtatott anyagok űrbeli viselkedését és a hőkomfort kérdését tárgyalták. A KRIJAP projekt rávilágított, hogy a súlytalanság ideális környezetet biztosít a földi áramlásoktól mentes, tökéletesebb és nagyobb méretű kristályok növesztésére, ami áttörést hozhat a gyógyszerfejlesztésben és a félvezetőgyártásban. Például az AIDS-et okozó HIV-vírus kulcsfontosságú alkotórészeit is kristályosították a világűrben, hogy a szerkezetét jobban megismerve gyógyszereket fejleszthessenek a betegség leküzdésére.

Advertisement

A CINCINNATI kísérletben a kutatók célja egy olyan számítógépes szimulációs módszer kifejlesztése volt, amely a ruházat anyagát, alakváltozását és a test körüli légáramlást is figyelembe véve képes előre jelezni az emberi test hőkomfortját a súlytalanságban, ahol a meleg levegő nem áramlik felfelé. Az ISS-en végzett fizikai terheléses tesztek során az űrhajós bőrfelszíni hőmérsékletét a RANDAM doziméter infravörös érzékelőjével határozták meg.

Az új szimulációs eljárás a jövőben az űrruhák tervezése mellett a tűzoltó- és vegyvédelmi ruházatok, valamint a repülőgépek és gépjárművek fejlesztésében is alkalmazható, jelentősen csökkentve a költséges fizikai prototípusok számát – olvasható a HUNOR program beszámolójában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák