Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Drágább működés, alacsonyabb termelékenység: egyre nagyobb gazdasági veszély a hőség

Az extrém hőség egyre inkább gazdasági kockázattá válik.

Létrehozva:

1 hónap telt el a létrehozás óta

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az extrém hőség egyre inkább strukturális gazdasági kockázattá válik, 30 Celsius-fok körül van az a pont, amely felett minden további fok egyre nagyobb veszteséget okoz – derül ki az Allianz Research friss elemzéséből. Az MTI-nek elküldött összefoglalóban jelezték: a kutatók számításai szerint 30 és 35 fok között minden további Celsius-fok átlagosan mintegy 3 százalékkal csökkenti az egy ledolgozott órára jutó gazdasági teljesítményt, miközben az energiafelhasználás 35 fok környékén fokonként mintegy 1,2 százalékkal emelkedhet, vagyis éppen akkor drágul a működés, amikor az emberek teljesítménye romlik. A hatás nem csak a szabadban dolgozókat érinti, a forró éjszakák rontják az alvásminőséget, így a másnapi koncentrációt és teljesítményt is kedvezőtlenül befolyásolják – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Allianz Research egy stresszforgatókönyvben azt vizsgálta, milyen gazdasági következményekkel járna, ha 2026 és 2030 között sorra megismétlődnének az egyes országok 2014 és 2024 közötti időszakának legforróbb évei. Az eredmények szerint a hőségnek leginkább kitett európai gazdaságokban az ötéves kumulált GDP-veszteség elérheti az 5-7 százalékot.

A hőség a beruházásokat is jelentősen mérsékelheti. Az Allianz Research stresszforgatókönyvében az érintett gazdaságokban a beruházások volumene átlagosan mintegy 8 százalékkal maradhat el az alapforgatókönyvtől. Az elhalasztott vagy elmaradó beruházások gyengítik a jövőbeli termelési kapacitásokat, ezáltal a hosszabb távú gazdasági növekedést is fékezhetik. Az Allianz Research szerint a hőstresszel járó események száma az 1980-as évek óta hétszeresére nőtt, az egy eseményre jutó átlagos halálozás pedig ötszörösére emelkedett. Európa sérülékenységét az idősödő népesség, a hőt megtartó sűrű városi beépítettség és a viszonylag alacsony légkondicionáló-ellátottság együtt növeli. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2026 elején már a lakosság 21,1 százaléka volt 65 éves vagy idősebb, száz gyermekkorúra pedig közel 148 időskorú jutott.

Az Allianz Research elemzése szerint a hőhullámok gazdasági hatása nem korlátozódik az extrém időjárás okozta közvetlen károkra. A hőterhelés csökkenti a termelékenységet, növeli az energiaigényt és egyre nagyobb nyomást helyez a vállalatok működésére. A hőségre már nemcsak környezeti vagy egészségügyi kérdésként kell tekinteni, hanem olyan üzleti kockázatként, amely tudatos felkészülést és alkalmazkodást igényel – írták.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöld Energia

Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket

A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-10-13

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai  Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.

Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák