Zöld Energia
Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég
Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.
Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.
A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”
”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.
Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.
A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.
A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”
Zöld Energia
Zöld energiára váltott a különleges parádsasvári üvegmanufaktúra
Közösségi energia fűti az üvegolvasztó kemencét Parádsasváron.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az üvegművesség egyik utolsó hazai védbástyájának, a parádsasvári Üvegmanufaktúrának termeltek energiát a Közösségi Energia Szolgáltató (KESZ) Nkft. energiaközösségének napelemei – írja az alternativenergia.hu. A KESZ a Magyar Természetvédők Szövetsége által alapított energiaközösségként olyan mintaprojekteket valósított meg, amelyeknél a tiszta energia haszna közvetlenül a helyi közösségbe áramlott vissza. A zöldenergia-beruházást a környezetvédelmi világnap (június 5.) előtt tisztelegve a Bio DumaSasvár minifesztivál során adták át június 6-án.
Humorista a zöld ügyekért: Litkai Gergely hozta tető alá a partnerséget
Parádsasvárra, mint lehetséges energiaközösségi helyszínre a Dumaszínház művészeti vezetője, a zöld megoldások iránt elkötelezett Litkai Gergely hívta fel a természetvédők figyelmét még 2024 februárjában. A Dumaszínház természetközeli telephelye, a Garázssasvár ugyanis a Heves megyei, erdők ölelésében fekvő faluban működött a nyári szezonban – a Dumaszínház azonban nemcsak Parádsasvár kulturális életébe csempészett új színeket, hanem aktívan kereste a bekapcsolódási lehetőséget a település közösségi életébe is – többek között helyi természetvédelmi és fenntarthatósági programok révén.
A kemence feleslege a jövőben a közösségé lett
Itt jött a képbe a Magyar Természetvédők Szövetsége, amelynek energiaközössége, a Közösségi Energia Szolgáltató Nkft. kifejezetten olyan nagyfogyasztó partnereket keresett, ahol a tiszta energia közösségi célokat szolgált, és amelyet később be lehetett vonni a villamosenergia-megosztásra épülő helyi modellbe.
Dr. Rénes Marcellel, a település turisztikai attrakciójának számító Üvegmanufaktúra Kft. vezetőjével – akinek családja ma is aktívan éltette az üvegművesség hagyományát – Litkai Gergely kötötte össze a szakembereket. Az előzetes felmérésből kiderült, hogy a maga nemében páratlan műhely energiaigénye az – országos viszonylatban is óriási – üvegolvasztó kemencének köszönhetően hatalmas volt, folyamatosan készültek itt az egyedi üvegtermékek, és egymást érték a bemutatók is.
Egy tisztaenergia-beruházás ezért komoly előrelépést jelentett a település ökológiai lábnyomának csökkentésében. A fejlesztés 2025 novemberében valósult meg, a napelemrendszer 2026 februárja óta működött, és a megtermelt energia mintegy 85 százalékát helyben hasznosították, míg a fennmaradó 15 százalék többletet akkoriban a manufaktúra kereskedője vette át; a későbbiekben ezt a mennyiséget villamosenergia-megosztásba lehetett bevonni.
Öt év munkájának gyümölcsét aratták a Mátrában
A mostani átadás egy hosszú, kihívásokkal és sikerekkel teli út fontos mérföldköve volt. A Magyar Természetvédők Szövetsége konzorciumi partnereivel még 2020-ban nyert támogatást az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ma Gazdasági- és Energiaügyi Minisztérium) mintaprojekt-pályázatán. A 2021 óta tartó megvalósítási szakasz az elmúlt öt évben rengeteg tanulási folyamatot, bürokratikus és technikai kihívást, de mindenekelőtt rengeteg közösségi tapasztalást is hozott. A projekt végéhez közeledve az Üvegmanufaktúra Kft. napelemes rendszerének átadása nemcsak egy beruházás lezárása volt, hanem egy kistelepülési energiaközösségi modell kezdete is egyben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
