Zöldinfó
Egyre többen kérik a távfűtés elindítását a nagyvárosokban
A hőmérsékleti adatok alapján megkezdték a távfűtéses épületek felfűtését pénteken Miskolcon is.
A megyei jogú városok közül Tatabányán szerdán, Szombathelyen csütörtökön indult el a szolgáltatás. Salgótarjánban külön kérésre már a lakossági fogyasztók túlnyomó többségénél bekapcsolták a távfűtést, ezt a hivatalos fűtési szezon kezdete előtt egy hónappal, szeptember 15-étől lehet igényelni.
A miskolci önkormányzat kommunikációs osztálya az MTI-vel azt közölte: a Miskolci Hőszolgáltató Kft. a tartós lehűléssel indokolja a távfűtés rendszerének beindítását, várhatóan péntek estére már melegek lesznek a városban a radiátorok. Miskolcon a fűtés valamennyi érintett társasházban automatikusan indul el, ha ezt a külső hőmérséklet indokolttá teszi, a későbbi szabályozás is automatikus. Ha egy társasház mégsem igényli még a szolgáltatást, vagy a korábbi évek gyakorlatától eltérő fűtési menetrendet, illetve időprogramot alkalmazna, akkor a közös képviseletén keresztül kérheti. Egyéb fogyasztóknál és külön kezelt intézményeknél a fűtés indítása nem automatikus, ezekben a fogyasztó képviselőjének írásos jelzésére indítják el a szolgáltatást – ismertették, hozzátéve: ha energiatakarékossági célból valahol a fűtési hőmérséklet csökkentését, vagy időprogram szerinti éjszakai és hétvégi fűtéscsökkentést (esetleg temperáló fűtést) kívánnak alkalmazni, akkor ezt célszerű a fűtésszolgáltatás megrendelésével egyidejűleg jelezni. Salgótarjánban a lakossági fogyasztók túlnyomó többségénél, kérésükre már bekapcsolták a távfűtést – tájékoztatta Kaszás István, a Salgó Vagyon Kft. műszaki igazgatója az MTI-t. Elmondta: az elmúlt hétvégén, 16-ától még csak négy épületben fűtöttek, de hétfőtől csaknem valamennyi épület igényelte a szolgáltatást. A hőközpont biztosítja az időjárásfüggő szabályozást, és nem fog fűteni, ha nő a kinti hőmérséklet – mondta.
Nyíregyházán eddig 6500 lakás és 45 közületi fogyasztó kérte a távfűtés bekapcsolását – közölte Joó László, a Nyírtávhő Kft. ügyvezető igazgatója. Tatabányán szerdán elindult a távfűtés, a T-Szol tájékoztatása szerint a fűtés szabályozása követi a külső hőmérséklet változását, így jó idő esetén a szolgáltatás leáll, majd este újraindul. Itt a 22 ezer távfűtéses háztartás 15 százalékában tudják a lakók a hőmérsékletet szabályozni. Egerben a lakóközösségek fele kérte eddig a távhőszolgáltatás bekapcsolását. Az egri EVAT Zrt. illetékese elmondta: a városban félszáz távfűtött lakótömb van, szeptember 15-e óta ezek fele kérte a fűtés beindítását. Ha melegszik az idő, a leállítást is a lakóközösségnek kell kérniük a megbízottjukon keresztül. Debrecenben mintegy tízezer lakásban a lakók kérésére már fűtenek – közölte a helyi hőszolgáltató társaság vezérigazgatója az MTI érdeklődésére. Arday Balázs azt mondta, a városban 33 ezer lakásban van távfűtés, a teljes lakásállomány harmadában. A múlt héten a lakóközösségek 35 százaléka kérte a fűtés beindítását, ami mintegy tízezer lakást érint. Debrecenben gáz alapú erőműre épül a távhőszolgáltatás, így a költségek csökkentése érdekében ha jobb az idő, a lakóközösségek kérésére azonnal leállítják a már korábban beindított fűtést.
Kecskeméten a 40 ezer fogyasztót ellátó Termostar Kft. idén is lépcsőzetesen indítja el a távfűtést. Horváth Attila ügyvezető igazgató elmondta: az éjszakai lehűlések és a lakóközösségek kérései alapján a lakossági fogyasztóknál a hét közepén elindult a fűtés. A központi automatika a külső hőmérsékletnek megfelelően szabályozza a rendszert. A fűtéskorszerűsített lakásokban – a távhős lakások 70 százalékában – egyéni igény szerint állíthatják be a hőmérsékletet vagy akár le is kapcsolhatják a fűtést. Az átfogó fejlesztés eredményeképpen a hőtermeléshez felhasznált földgáz mintegy 70 százalékát megújuló energiával váltják ki. Az új fűtőmű a következő fűtési szezontól áll majd rendelkezésre. Baján a távhőszolgáltatás kialakítása lehetővé teszi, hogy az intézmények, társasházak maguk döntsenek arról, mikor igényelnek fűtést, így akár nyáron is igénybe vehető a szolgáltatás – mondta Búcsú Lajos, az önkormányzat kommunikációs munkatársa. A Baja Energetika Kft. minden esetben azonnal elindítja a fűtést, ha az intézmények vagy a társasházi közösségek ezt kérik, mint ahogy erre volt is példa az elmúlt napokban – tette hozzá.
Székesfehérváron eddig egyetlen távfűtéses intézmény sem igényelte a szolgáltatás bekapcsolását. Veszprémben kérésre csaknem ötven épületben fűtenek már, ezek között bölcsőde és óvoda is van – tájékoztatta a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. az MTI-t. Dunaújvárosban az önkormányzat tájékoztatása szerint szerdán a bölcsődékben és óvodákban már volt fűtés, mert az intézményvezetők és a szülők is kérték ezt a városvezetéstől. Szombathelyen a hőmérséklet alapján csütörtökön megkezdték a távfűtéses lakások fokozatos felfűtését – mondta Molnár Miklós, a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Tájékoztatása szerint 11 500 lakásban, 70 intézményben és 350 egyéb helyen szolgáltatnak. Szabályaik szerint az intézményeknek jelezniük kell, ha kérik a távfűtést, a lakosságnak viszont akkor kell a szolgáltatóhoz fordulnia, ha egyelőre nem kérik. Kaposváron a távhőszolgáltatás elindítását eddig egy-két lakóingatlan, valamint bölcsődék és óvodák esetében kérték – mondta Szaka Zsolt, a Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Pécsen a lakóközösségek, társasházak 97 százalékával olyan szerződés van érvényben, amely a távhőszolgáltatóra bízza a hőközpontok beindítását – közölte Rozsos Rózsa, a PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. vállalat- és ügyfélkapcsolati menedzsere. Hozzátette: az időjárás még nem indokolta a szolgáltatás elindítását, s eddig elenyésző azoknak az épületeknek a száma, amelyek tulajdonosai kérték a fűtést.
mti
Zöldinfó
A hőség már nem csak nappal veszélyes: egyre melegebbek az éjszakák is
Magyarországon egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, miközben a nyarak fokozatosan szárazabbá is válnak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy 2024-es cikkünk azt mutatja be, hogy a nyári hőség Magyarországon már ma is komoly egészségügyi kockázat, amely az elmúlt évtizedekben egyre erősebben terheli az emberi szervezetet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elemzés a hőstresszt nem pusztán a hőmérséklet alapján vizsgálja, hanem figyelembe veszi a páratartalom, a napsugárzás és a szél együttes hatását is, vagyis azt, hogy a hőség valójában hogyan hat az emberekre. A folyamat különösen az Alföldön, a nagyvárosokban és a rosszul hűthető épületekben élőket érinti érzékenyen, miközben a következő években is gyakoribbá válhatnak az egészséget veszélyeztető hőhullámok. A cikk ezért a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodás sürgősségére hívja fel a figyelmet: a hőstressz-alapú riasztásokra, az árnyékolásra, a jobb épületszigetelésre és a városi zöldfelületek növelésére.
![Extrém hőstresszes napok [> 38 °C] előfordulása az országban: milyen intenzitással és mekkora területet érintett? Forrás: Szabó Péter és Pongrácz Rita](https://masfelfok.hu/wp-content/uploads/2026/06/extrem-hostressz-1024x695.jpg)
A 2024. júliusi hőhullám jól mutatta, hogyan válnak Magyarországon egyre hosszabbá és intenzívebbé a forró időszakok. A HungaroMet adatai alapján Budapesten és a déli-délkeleti országrészben ez volt a modern mérések kezdete óta az egyik legnehezebben elviselhető hőhullám: nemcsak a csúcshőmérséklet, hanem az időtartam és az összesített hőterhelés is rendkívüli volt. A cikk arra is rámutat, hogy nem igaz az az érv, miszerint „régen is ugyanilyen meleg volt”: a hőhullámok gyakoribbá és súlyosabbá váltak, és ennek oka nagyon nagy bizonyossággal az emberi üvegházgáz-kibocsátás. A közeljövő legfontosabb feladata ezért az alkalmazkodás erősítése, a hőségriadókra való felkészülés, az árnyékolás, a városi zöld- és vízfelületek növelése, valamint az épületek jobb hővédelme.

2025 nyarán megjelent cikkünk azt mutatja be, hogy Magyarország és a Balkán térsége Európa leggyorsabban melegedő és száradó régiói közé tartozik. Az 1971 óta vizsgált adatok szerint térségünkben a nyarak nemcsak jelentősen melegebbé váltak, hanem a nyári csapadék is csökkent, ami együtt súlyosbítja az aszályhelyzeteket. A 2024-es rendkívül forró nyár és a 2025-ös száraz, meleg június már ebbe a folyamatba illeszkedik: a száraz kontinentális jelleg erősödése nem távoli lehetőség, hanem jelenleg is tapasztalható átalakulás. A cikk arra figyelmeztet, hogy az alkalmazkodás egyre sürgetőbb, miközben a kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre nehezebb és költségesebb is lesz.


Szintén 2025 nyarán jelent meg egy cikkünk, mely azt mutatja be, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás, főként áprilisban és a nyári hónapokban, elsősorban a melegebb nappalok miatt. A változás különösen Délkelet-Magyarországon volt látványos, miközben a maximum- és minimumhőmérsékletek egyaránt magasabb tartományba tolódtak: júliusban például a leggyakoribb nappali értékek 26–27 °C-ról 29–30 °C-ra, az éjszakai minimumok pedig 13–14 °C-ról 16–17 °C-ra emelkedtek. A cikk fontos tanulsága, hogy a napi hőingás további növekedésének megtorpanása nem jó hír, mert ez részben abból fakad, hogy az éjszakák is egyre melegebbek (gyakoribbak az ún. trópusi éjszakák). Márpedig ha éjszaka sem hűl le eléggé a levegő, az emberi szervezet nehezebben pihen ki, így a hőség egészségügyi terhelése nemcsak nappal, hanem éjszaka is erősödik.

2026 tavaszán jelent meg egy cikkünk arról, hogy az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek mögött nem egyszerűen a „víz eltűnése”, hanem a táj hűtőképességének gyengülése áll. A Duna vízgyűjtőjének 1961 és 2020 közötti adatai alapján egyre hosszabb az az időszak, amikor a párolgási igény meghaladja a rendelkezésre álló csapadékot: míg korábban ez átlagosan egy hónapig tartott, az 1991–2020-as időszakban már három nyári hónapra nőtt. Ha a talajnedvesség és a növényzet nem képes elvezetni a beérkező napenergiát párolgás útján, az energia hővé alakul, ami gyorsítja a túlforrósodást és súlyosbítja az aszályt. A cikk ezért a vízmegtartás, a talajállapot javítása, a burkolt felszínek csökkentése és a párologtatni képes zöld infrastruktúra erősítése felől közelíti meg az alkalmazkodást.

Végül egy olyan cikket is ajánlunk, amely azt mutatja be, miért nem elég a városi hőség ellen pusztán árnyékolásban vagy légkondicionálásban gondolkodni: a városok hűtésében kulcsszerepe van a víznek és a párolgásnak. Egy 2021. júliusi budapesti példa alapján már 1,7 milliméter, jókor érkező csapadék is érdemben csökkentette a hőmérsékleti csúcsot, mert a párolgás hatalmas mennyiségű energiát kötött le. A cikk szerint a hőszigethatás mérsékléséhez a zöldfelületek önmagukban nem elegendők: biztosítani kell a párologtatáshoz szükséges vizet is, például csapadékvíz-megtartással, kék-zöld infrastruktúrával, illetve szürkevíz vagy tisztított szennyvíz felhasználásával. Ez a közeljövő várostervezésének egyik kulcskérdése, mert a hőhullámok erősödésével a sűrűn beépített városi környezet egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági terhet jelent.
A cikk példájának részleteit érdemes külön kiemelni: „1,7 mm csapadék Budapest teljes belterületére vetítve (386 km2) nagyjából 660 ezer m3 csapadék vízmennyiséget jelent. A Dunában ez a vízmennyiség kevesebb, mint negyed óra alatt folyik le. Annak érzékeltetéséül, hogy a párologtatás során milyen energia-nagyságrendekről beszélünk, érdemes a vízmennyiség mellett az energiaáramlásban előidézett változást is kontextusba helyezni. A bemutatott, 1,7 mm délelőtti csapadék teljes elpárolgásához szükséges energiamennyisége Budapest belterületére vetítve nagyjából 400 GWh. Ez megegyezik a Paksi Atomerőmű 9 napi termelésének nagyságával, ami kb. 40 millió háztartás 1 napi légkondicionálási szükségletének fedezésére elegendő.”
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTenger alatti kábel erősíti Európa energiabiztonságát 2028-tól
