Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyre többen vesznek fel zöld hitelt

Bővített programmal támogatja a zöld ágazatokat a jegybank.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A banki portfóliók nagyobb része továbbra is magas üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységeket finanszíroz – írja az alternativenergia.hu. A banki portfóliókban a zöld ágazatok előtérbe helyezését, és ezáltal a klíma- és környezeti kockázatok mérséklését, az MNB bővített, újabb egy évvel meghosszabbított Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény (TKK) programja immár még szélesebb körben támogatja – emelte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Zöld pénzügyi jelentése. Magyarországon jelentősen nőtt a zöld hitelállomány, illetve a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat érvényesítő (ESG) befektetési alapok és életbiztosítások mögé választható ESG befektetések volumene. A hazai bankrendszer klímakockázati kitettsége nem változott.

A TKK programba bevont banki zöld kitettségek értéke elérte a 1728 milliárd forintot tavaly, ami dinamikus, 28 százalékos éves bővülést jelent. Az egyéb, TKK programon kívüli zöld hitelekkel együtt 6,3 százalékra nőtt a zöld lakáshitelek aránya a hazai lakáshitelpiacon (ezek 40 százaléka a legmagasabb energetikai besorolású ingatlanokat finanszírozta). A zöld vállalati és önkormányzati hitelek aránya 7 százalék volt 2025 végén, döntő részben napenergia-termelést és fenntartható kereskedelmi ingatlanokat finanszírozva – ismertette az MNB. Mint hozzátették, a zöld állampapírok aránya stagnált, bár állományuk mintegy 500 milliárd forinttal bővült, emellett a zöld jelzáloglevelek volumene is nőtt.

Számottevően nőtt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, illetve fenntarthatósági fókuszú befektetési alapok, továbbá befektetési életbiztosításokhoz (unit-linked) választható ESG szempontú eszközalapok volumene is: együttes nettó eszközértük a 3300 milliárd forintot közelíti. Szem előtt tartva a befektetők megfelelő tájékoztatását és a “zöldre festés” kockázatának csökkentését, a fenntartható célokkal rendelkező, kollektív befektetési eszközök átláthatóságát elősegítve az MNB Névhasználati ajánlást adott ki, illetve továbbfejlesztette a Zöld Pénzügyi Termékkeresőjét – emlékeztetett a jegybank.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák