Zöld Energia
Egyszerűbb lesz erkélynapelemet telepíteni, hazánkban még erre várni kell
Az erkélynapelemek nagy előnye, hogy hamar telepíthetőek.
A Német Szövetségi Hálózati Ügynökség (BNetzA) a közelmúltban bejelentette, hogy 2024. április 1-jei hatállyal egyszerűsíti az erkélyes napelemes rendszerek regisztrációját a bürokrácia felszámolása és az energiaátállás felgyorsítása érdekében – számol be a Renewables Now. A döntés komoly fellendülést hozhat az eleve meglehetősen élénk piacon. Az erkélynapelemek olyan kisteljesítményű, jellemzően egy-egy háztartási berendezés energiaellátására alkalmas eszközök, amelyek olcsón beszerezhetőek, és pofonegyszerűen, szakértői segítség nélkül telepíthetőek. Bár ezen napelemek egyes országokban, így Németországban vagy a szomszédos Ausztriában már igen népszerűek, használatukat Magyarországon egyelőre nem engedélyezték. Igaz, a jelek arra utalnak, hogy ez rövidesen megváltozhat.
Németországban az elmúlt időszakban felmerült, hogy tovább kellene egyszerűsíteni az erkélynapelemek használatát, most pedig meg is született a döntés. „Az embereknek a lehető legegyszerűbben kell részt venniük az energiaátállásban. Az erkélynapelemes rendszerek mostantól gyorsan és bürokrácia nélkül regisztrálhatók” – nyilatkozta Klaus Müller, a Német Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke.
Az egyszerűsített eljárás keretében az üzemeltetőknek a korábbi 20 helyett csak öt adatot kell beírniuk a piaci törzsadat-nyilvántartásba az erkélyes napelemes rendszerükről. A német parlament jelenleg egy, a napenergia elterjedésének felgyorsítását célzó törvénycsomagról is tárgyal. A csomag várhatóan tovább könnyíti az erkélynapelemes berendezések telepítését. Ha az intézkedéseket elfogadják, az ilyen típusú rendszereket már nem kell majd bejelenteni a hálózatüzemeltetőnek, a regisztrációkor a szükséges információkat automatikusan elküldik az illetékeseknek. A BNetzA adatai alapján 2023-ban mintegy 1,6 millió új villamosenergia-termelő rendszert regisztráltak Németországban. Ezek közül 300 ezer volt erkélynapelem.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés20 óra telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
