Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elon Musk új vállalkozást kezdhet, beszáll a mesterséges intelligenciába

Elon Musk állítólag már több szakembert is elcsábított, és befektetőket is keres új cégéhez.

Létrehozva:

|

A pletykák szerint egy új, mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó startupot indít Elon Musk – számol be az okodrive.hu. A cél az lehet, hogy versenyre keljen az OpenAI-val, miután elhagyta a kutatólaboratóriumot, amelynek egyébként társalapítója volt. Állítólag az OpenAI-nál összeférhetetlenség alakult ki a Tesla saját mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvései miatt. Musk legutóbbi megjegyzései alapján most úgy tűnik, hogy egy, a Tesla potenciális versenytársaként működő startupba fektet be.

Az OpenAI a nagy nyelvi modelleken alapuló ChatGPT chatbotja révén vált világhírűvé, az MI fókuszú laboratórium egyik alapítója Musk volt, és eredetileg nonprofit szervezetként működött. Musk 2018-ban lépett ki az OpenAI igazgatótanácsából, és a Tesla saját MI-törekvéseivel való lehetséges konfliktusra hivatkozva megszakította a kapcsolatot. A fő problémát az jelenthette, hogy a Tesla és az OpenAI egyaránt próbálta magához csábítani a terület tehetségeit, bár Musk utóbb elárulta, hogy az OpenAI biztonsággal kapcsolatos irányvonalával és a nonprofit megközelítés elhagyásával sem értett egyet.

A Teslánál azóta rengeteget erősödtek az MI-termékek létrehozására irányuló törekvések, elsősorban az autókba szánt önvezető program miatt, de a Tesla Bot humanoid roboton keresztül is. Musk szerint jelenleg a Teslának van a legerősebb MI-csapata a világon, és azt mondta, hogy a vállalat szerepet fog játszani az emberi intelligenciát mutató, úgynevezett mesterséges általános intelligencia kifejlesztésében.

Advertisement

A Financial Times értesülése szerint Musk már el is csábított mérnököket és kutatókat más szervezetektől, és több ezer Nvidia grafikai processzort vásárolt fel a cég elindításához. A hírek alapján befektetőket is keres, és tárgyal a már ismert, a Tesla és a SpaceX mögött álló támogatóival. Az új, mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat felépítése nem világos, de úgy tűnik, hogy egy önálló cégről van szó, amely nem kapcsolódik közvetlenül Musk más vállalkozásaihoz.

A Tesla, a SpaceX és a Twitter vezérigazgatója nemrég a közösségi médiaplatformot is az X holdingcége alá helyezte, amely egyes feltételezések szerint hamarosan más vállalkozásokra is kiterjedhet.

Advertisement

Zöldinfó

Régészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen

Megújította a pusztamaróti történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megújította a Pusztamarót térségében található történelmi emlékhelyet a Pilisi Parkerdő; az itteni régészeti feltárás új ismeretekkel szolgált az 1526 őszén, a mohácsi csata után itt lezajlott eseményekről és az egykori érseki kastélyról – írja az alternativenergia.hu. A parkerdő az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a régészeti kutatás és a környezetrendezés állami támogatással, hétmillió forintos keretből, valamint további kétmillió forint saját forrásból valósult meg. A Gerecse, azon belül Pusztamarót ma kedvelt erdei kirándulóhely, ötszáz évvel ezelőtt azonban a mohácsi csatát követő időszak egyik tragikus eseményének helyszíne volt – írták. A közlemény szerint, a vizsgálatot a pécsi Janus Pannonius Múzeummal együttműködésben végezték. A múzeum a Mohács 500 kutatási program részeként már több mint egy évtizede vizsgálja a mohácsi csatateret és jelentős tapasztalattal rendelkezik a korszakhoz köthető terepi munkákban.

A régészeti feltárást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézete végezte tanszéki ásatás részeként, de a munkákban a területileg illetékes Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Balassa Bálint Múzeum és a Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei is közreműködtek. A kutatás középpontjában a középkori Marót falu közelében, a Maróti-kő alján található épületmaradványok álltak: az erdő fái és avartakarója alatt két középkori eredetű épület nyomai húzódnak. Az írott források alapján feltételezhető, hogy itt állt Zsigmond király egykori vadászkastélya. A király 1388-ban Marótot az esztergomi érseknek adományozta, a kastély első ismert írásos említése pedig 1399-ből származik.

A régészeti feltárás és a talajradaros felmérések során sikerült pontosan meghatározni az egykori palotaegyüttes alaprajzát; ez két részből állt, és egykor monumentális építménynek számított. Az északi épülettömb lehetett az Estei Hippolit esztergomi érsek által reneszánsz stílusban emelt új palota. Azt írták, a hely történetének legdrámaibb fejezete 1526 őszéhez kötődik. A mohácsi csata és Buda elfoglalása után az Esztergom felé menekülők egy csoportja Marótnál próbált ellenállni az oszmán hadaknak. A korabeli beszámolók szerint a menekülők elsáncolták magukat, ám ellenállásukat végül felszámolták, és sokan meghaltak. A kastély és a középkori Marót falu pusztulása is ehhez az időszakhoz köthető.

Advertisement

Jelentős eredményt hozott a terület vizsgálata, itt már 2024-ben emberi csontmaradványokra figyeltek fel. A régészek újabb, szétszóródott emberi maradványokat tártak fel, amelyek környezetéből a többi között muskétagolyó, nyílhegy és Jagelló-kori érme is előkerült. A forrásokban említett maróti csata egyértelmű nyomaira utalnak a falu területén felszínre került dárdák, golyók és egy 1524-ben vert II. Lajos érme is – ismertették.

A leletek fontos új adatokkal szolgálhatnak az 1526 őszén Marótnál lezajlott eseményekről, és arra utalnak, hogy a kastély közvetlen környezetét is érinthette az összecsapás. A feltárás eredményeinek tudományos feldolgozása azonban még folyamatban van, több kérdés megválaszolása további vizsgálatokat igényel – közölték. Az összegzés szerint a régészeti munkával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő rendezte a történelmi emlékhely környezetét, valamint új információs táblát helyezett ki, amely bemutatja Pusztamarót történetét, az egykori kastélyt és a régészeti kutatás legfontosabb eddigi eredményeit.

Advertisement

A parkerdő kiemelte, az erdészeti feladatai mellett fontosnak tartja, hogy a kirándulók számára a természeti értékek mellett az erdőkben élő történelmi múlt is láthatóbbá és érthetőbbé váljon. A pusztamaróti emlékhely jó példával szolgál arra a tényre, hogy az erdők nemcsak természeti értékeket őriznek: évszázadok történetének emlékei is megbújhatnak a fák és az avar alatt – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák