Zöldinfó
Eltűnhet a bükk Magyarországról – figyelmeztetett Áder János
Mindenkinek van felelőssége a környezetvédelemben és mindenki tehet a kedvezőtlen folyamatok ellen – mondta előadásában Áder János.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A volt államfő kifejtette, az éghajlatváltozás megfékezése érdekében 2015-ben elfogadott nemzetközi egyezmény célkitűzései nem teljesíthetők, ma már csak a folyamatok lassításában lehet bízni – írja az alternativenergia.hu. A mérési adatok alapján egyértelmű az is, hogy összefügg a légköri szén-dioxid-koncentráció és a hőmérséklet emelkedése, a klímaváltozás pedig a Kárpát-medencében gyorsabb, mint Európa más részein. Magyarországról a bükkfa 20-30 éven belül eltűnhet, és ma már a tölgyek telepítéséhez is Törökországból hoznak szaporítóanyagot, mert az ottani makkból és csemetéből a felmelegedés hatásaihoz jobban alkalmazkodó fa lesz – hangsúlyozta. Áder János szerint erdőkre egyre nagyobb szükség lesz a következő évtizedek során, mert sokat segíthetnek a kedvezőtlen folyamatok mérséklésében. Az emberiség ősidők óta sok mindenre használja a fákat a házépítéstől kezdve az eszközkészítésig, de emiatt Európában az erdők csaknem fele megsemmisült, és világszerte most is körülbelül 300 ezer négyzetkilométer tűnik el évente, noha az ökoszisztéma- szolgáltatásokban a szerepük nélkülözhetetlen. A fáknak komoly részük van a klímaszabályozásban, a széndioxid-elnyelésében, a csapadékképződésben, a biodiverzitás fenntartásában, mégis kevés állam ért el olyan eredményeket az erdőterület növelésében, mint Magyarország – tette hozzá.
Számításai szerint a belföldi utak mentén még több ezer hektáron lehetne olyan fajokat ültetni, amelyek elviselik a járművek szennyezését, mezővédő erdősávok telepítésével pedig a terméskilátások is javulhatnának. A lehetőségeket a szakembereknek kell felmérniük, eszközei pedig mind a kormányoknak, mind a településeknek vannak az erdősítéshez. Egyéni szinten Áder János a szemléletváltás jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva: takarékosság és mértéktartás terén példát lehet venni a korábbi nemzedékről, főleg a vidékiektől, akiknél szinte ismeretlen fogalom volt a pazarlás. Aki ma fiatal, azzal tehet a legtöbbet a környezetéért, ha elutasítja az eldobhatóság kultúráját és a saját felelősségét felismerve, tudatos fogyasztóként minél kevesebb hulladékot termel – hangsúlyozta. A 2026-os fenntarthatósági témahét programjai az erdők mellett a mozgásra és az egészségre, a fenntartható közlekedésre, valamint a hulladékra és a tudatos vásárlásra összpontosítanak – olvasható a kezdeményezés honlapján. A évente ismétlődő oktatási programot idén 11. alkalommal szervezték meg.
Zöldinfó
Egy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
Eltűnt a Triglav-gleccser utolsó maradványa Szlovéniában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Eltűnt a Triglav-gleccser fő jégtömegének utolsó maradványa Szlovéniában, miután az idei rendkívül meleg nyár felgyorsította az évtizedek óta tartó olvadást – írta az alternativenergia.hu. A Triglav-gleccserből az elmúlt években már kevesebb mint egy hektárnyi jég maradt, a nyár végére pedig a fő jégtömeg utolsó darabja is mindössze néhány méteresre zsugorodott. A legfrissebb felvételek szerint ez a maradvány is teljesen elolvadt. Az Anton Melik Földrajzi Intézet kutatói már szeptemberben arra figyelmeztettek, hogy a gleccser utolsó része várhatóan még az idei olvadási időszak végéig eltűnik. Az intézet 1946 óta rendszeresen méri a jég kiterjedését, amely akkor még mintegy 14 hektár volt.
Történeti becslések szerint a 19. század közepén a Triglav-gleccser mintegy 40 hektárt borított be. Kiterjedése különösen gyorsan csökkent a 20. század második felében: 1983 és 2003 között területének mintegy 93 százalékát elveszítette. Matija Zorn, az Anton Melik Földrajzi Intézet igazgatója szerint a gleccser eltűnése tudományos veszteséget is jelent, mivel a jég hosszú időn át fontos adatforrásként és a klímaváltozás egyik jelzőjeként szolgált. Mint mondta, a kutatók évről évre számítottak a jég fogyására, annak üteme azonban még őket is meglepte.
Zorn felidézte, hogy amikor 2002-ben geokémiai vizsgálatokhoz mintát vettek a gleccserből, a jégréteg azon a ponton még mintegy öt méter vastag volt. Egy évvel később ugyanott már csupasz sziklát találtak. A gleccser eltűnése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Triglav környékéről minden jég eltűnt volna. A hegy magasabb, árnyékosabb részein még maradt néhány kisebb, különálló jégfolt, és a gleccser visszahúzódásával szabaddá vált barlangokban is található állandó jég. Ezek azonban már nem részei annak az összefüggő jégtömegnek, amelyet Triglav-gleccserként tartottak számon.
Szlovénia másik, kisebb gleccsere az ország északi részén, a Kamnik-Savinja-Alpokban, a Skuta alatt található. Ez a jégtömeg is erősen visszahúzódott, árnyékosabb fekvése miatt azonban a kutatók szerint még néhány évig fennmaradhat. A Triglav Szlovénia legmagasabb, 2864 méteres hegye és az ország egyik legfontosabb nemzeti jelképe. A háromcsúcsú hegy stilizált képe a szlovén címerben és zászlóban is szerepel.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
