Zöldinfó
Eltűnhet a bükk Magyarországról – figyelmeztetett Áder János
Mindenkinek van felelőssége a környezetvédelemben és mindenki tehet a kedvezőtlen folyamatok ellen – mondta előadásában Áder János.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A volt államfő kifejtette, az éghajlatváltozás megfékezése érdekében 2015-ben elfogadott nemzetközi egyezmény célkitűzései nem teljesíthetők, ma már csak a folyamatok lassításában lehet bízni – írja az alternativenergia.hu. A mérési adatok alapján egyértelmű az is, hogy összefügg a légköri szén-dioxid-koncentráció és a hőmérséklet emelkedése, a klímaváltozás pedig a Kárpát-medencében gyorsabb, mint Európa más részein. Magyarországról a bükkfa 20-30 éven belül eltűnhet, és ma már a tölgyek telepítéséhez is Törökországból hoznak szaporítóanyagot, mert az ottani makkból és csemetéből a felmelegedés hatásaihoz jobban alkalmazkodó fa lesz – hangsúlyozta. Áder János szerint erdőkre egyre nagyobb szükség lesz a következő évtizedek során, mert sokat segíthetnek a kedvezőtlen folyamatok mérséklésében. Az emberiség ősidők óta sok mindenre használja a fákat a házépítéstől kezdve az eszközkészítésig, de emiatt Európában az erdők csaknem fele megsemmisült, és világszerte most is körülbelül 300 ezer négyzetkilométer tűnik el évente, noha az ökoszisztéma- szolgáltatásokban a szerepük nélkülözhetetlen. A fáknak komoly részük van a klímaszabályozásban, a széndioxid-elnyelésében, a csapadékképződésben, a biodiverzitás fenntartásában, mégis kevés állam ért el olyan eredményeket az erdőterület növelésében, mint Magyarország – tette hozzá.
Számításai szerint a belföldi utak mentén még több ezer hektáron lehetne olyan fajokat ültetni, amelyek elviselik a járművek szennyezését, mezővédő erdősávok telepítésével pedig a terméskilátások is javulhatnának. A lehetőségeket a szakembereknek kell felmérniük, eszközei pedig mind a kormányoknak, mind a településeknek vannak az erdősítéshez. Egyéni szinten Áder János a szemléletváltás jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva: takarékosság és mértéktartás terén példát lehet venni a korábbi nemzedékről, főleg a vidékiektől, akiknél szinte ismeretlen fogalom volt a pazarlás. Aki ma fiatal, azzal tehet a legtöbbet a környezetéért, ha elutasítja az eldobhatóság kultúráját és a saját felelősségét felismerve, tudatos fogyasztóként minél kevesebb hulladékot termel – hangsúlyozta. A 2026-os fenntarthatósági témahét programjai az erdők mellett a mozgásra és az egészségre, a fenntartható közlekedésre, valamint a hulladékra és a tudatos vásárlásra összpontosítanak – olvasható a kezdeményezés honlapján. A évente ismétlődő oktatási programot idén 11. alkalommal szervezték meg.
Zöldinfó
Megdőlt a brit nyári melegrekord
Minden idők legforróbb nyarát élte át idén Nagy-Britannia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brit meteorológiai intézet (Met Office) előzetes adatai szerint júniusban, júliusban és augusztusban 16,5 fok volt az átlagos napi középhőmérséklet – írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta az idei nyár volt a legmelegebb Nagy-Britanniában. Az előző melegrekordot a tavalyi nyár tartotta 16,1 fokos átlagos napi középhőérséklettel. Amy Doherty, a Met Office országos éghajlati információs központjának igazgatója az adatismertetéshez fűzött nyilatkozatában különösen kirívónak nevezte, hogy milyen jelentős mértékben haladta meg az idei nyári középhőmérséklet a tavalyit.
Hangsúlyozta, hogy az eddigi öt legmelegebb nyár mindegyikét 2003 óta élte át az ország. Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét a világhírű nyugat-londoni királyi botanikus kert, a Kew Gardens megfigyelőállomásán jegyezték fel: itt augusztus 13-án 38,1 fokos országos maximumot mértek.
Az összesítés szerint az idei nyáron a Met Office 54 mérőállomása észlelt napi hőmérsékleti rekordokat. Mark McCarthy, a brit meteorológia klímatudományi igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött elemzésében kijelentette: a szolgálat számítógépes szimulációi szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátása 130-szorosára emelte az ideihez hasonlóan forró nyarak előfordulásának valószínűségét.
A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység okozta légszennyezés nélkül több mint ezer évente fordulna elő az ideihez hasonlóan meleg nyár Nagy-Britanniában, a fosszilis üzemanyagok használata miatt kialakult jelenlegi klimatikus viszonyok közepette viszont ugyanez már kilenc évente valószínűsíthető. McCarthy elmondta, hogy az idei nyár átlaghőmérséklete 0,40 fokkal magasabb volt a tavalyinál, és ez egy éven belül igen jelentős szezonális emelkedés.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
