Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiahatékonysági és turisztikai fejlesztések Komárom-Esztergom vármegyében

Kétmilliárd forintot meghaladó összegben nyertek el uniós forrásokat Komárom-Esztergom vármegyei települések jelentősebb energiahatékonysági fejlesztésekre és kisebb turisztikai attrakciók létrehozására – közölte a vármegyei közgyűlés elnöke kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Popovics György tájékoztatása szerint a TOP Plusz program forrásaiból energetikai korszerűsítést végezhetnek el a komáromi Idősek Otthonában, a pilismaróti sportcsarnokban és a tardosi polgármesteri hivatalban. Tokod 300 millió forintot nyert a Pincevölgyi kerékpárút építésére, Dorog 207 millió forintból Bányász emlékmű-kilátót alakíthat ki a Kálvária domb aknatornyából, Kisbéren 200 millió forintból fejleszthetik a városi piacot. Az almásfüzitői Azaum Római Táborban harcászati és tudománytörténeti interaktív kiállítást hoznak létre, ahol többek között egy egyedileg gyártott, valós méretű faltörő kost is felállítanak, amivel egy e célra épített falat támadhatnak majd meg a látogatók.

Bábolnán egy mobil applikációs technológián alapuló csapatépítő-játékot fejlesztenek ki, amely az 1848-49-es szabadságharc téli hadjáratának idején történt bábolnai ütközet kerettörténetére épül. Tatán az Által-ér Tata és Vértesszőlős között szakaszán egy kenuzható vízitúra-útvonal alakítanak ki, a Kálvária-domb előterében pedig egy drótköteles csúszópályát építenek. A benyújtott pályázatok feldolgozása folyamatos, a TOP Plusz programban eddig közel 100 támogatói döntés született, több mint 13 milliárd forint összegről – ismertette a vármegyei közgyűlés elnöke.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák