Zöld Energia
Energiahatékonysági és turisztikai fejlesztések Komárom-Esztergom vármegyében
Kétmilliárd forintot meghaladó összegben nyertek el uniós forrásokat Komárom-Esztergom vármegyei települések jelentősebb energiahatékonysági fejlesztésekre és kisebb turisztikai attrakciók létrehozására – közölte a vármegyei közgyűlés elnöke kedden az MTI-vel.
Popovics György tájékoztatása szerint a TOP Plusz program forrásaiból energetikai korszerűsítést végezhetnek el a komáromi Idősek Otthonában, a pilismaróti sportcsarnokban és a tardosi polgármesteri hivatalban. Tokod 300 millió forintot nyert a Pincevölgyi kerékpárút építésére, Dorog 207 millió forintból Bányász emlékmű-kilátót alakíthat ki a Kálvária domb aknatornyából, Kisbéren 200 millió forintból fejleszthetik a városi piacot. Az almásfüzitői Azaum Római Táborban harcászati és tudománytörténeti interaktív kiállítást hoznak létre, ahol többek között egy egyedileg gyártott, valós méretű faltörő kost is felállítanak, amivel egy e célra épített falat támadhatnak majd meg a látogatók.
Bábolnán egy mobil applikációs technológián alapuló csapatépítő-játékot fejlesztenek ki, amely az 1848-49-es szabadságharc téli hadjáratának idején történt bábolnai ütközet kerettörténetére épül. Tatán az Által-ér Tata és Vértesszőlős között szakaszán egy kenuzható vízitúra-útvonal alakítanak ki, a Kálvária-domb előterében pedig egy drótköteles csúszópályát építenek. A benyújtott pályázatok feldolgozása folyamatos, a TOP Plusz programban eddig közel 100 támogatói döntés született, több mint 13 milliárd forint összegről – ismertette a vármegyei közgyűlés elnöke.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
