A környezettudatos gondolkodás elősegítésére idén is meghirdetik a Shoot4Earth – Forgass a Földért! rövidfilmpályázatot.

A filmkészítő maraton résztvevőinek mindössze 24 óra áll rendelkezésükre filmjük elkészítésére, a beérkezett pályaműveket mások mellett Szabó István Oscar-díjas filmrendező zsűrizi. A szervezők keddi közleménye szerint a magyar kezdeményezésű versenyt filmesekkel, környezetvédőkkel összefogva hirdetik meg május 14-ére. Mint írják, a rendezvény célja, hogy a film tudatformáló eszközeivel hívja fel a figyelmet a fogyasztói szokások megváltoztatásának szükségességére a mindennapi életvitel során. A szervezők a verseny kezdetén, a rajt pillanatában időzónánként több elemet ismertetnek, melyből egy elemet kötelező beépíteni a versenyfilmbe. A filmkészítő játékra bárki jelentkezhet a világ bármely részéről. Nevezési díj, korosztályi és technikai megkötés nincs. A film lehet élőszereplős rövidfilm, videoklip vagy animáció.

A közlemény szerint a 24 órás maraton – az időzónák figyelembe vételével – egyszerre, egy időben zajlik a világon. Regisztrálni a verseny kezdetéig a verseny hivatalos weboldalán (www.shoot4earth.org) lehet.
A kötetlen műfajú filmek forgatásánál digitális kamera, kamerás mobiltelefon vagy kameraként működő fényképezőgép egyaránt használható. A résztvevő stáboknak – melyek akár egyszemélyesek is lehetnek – maximálisan egy perc hosszúságú filmekben kell felhívni a figyelmet arra, hogy a mindennapokban odafigyeléssel, takarékossággal, tudatossággal mit tehetünk környezetünk megóvásáért. Az elkészült alkotásokat fel kell tölteni az internetre a játék versenyszabályzati kiírásában meghatározott módon. A közlemény szerint a zsűri elnöke Lawrence David Foldes, az Oscar-díjakat odaítélő amerikai filmakadémia és a Diák Oscar-díj Végrehajtó Bizottságának tagja, társelnöke Szabó István Oscar-díjas filmrendező és Sandeep Marwah, az Indiában filmes képzést is nyújtó Ázsiai Filmes és Televíziós Akadémia alapító elnöke. A verseny művészeti igazgatója Karl Bardosh, a New York Egyetem (NYU) művészeti iskolájának tanára lesz. A verseny alapító versenyigazgatója Kindl Gábor.

A versenyt a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kara (PTE KPVK) és a Forgass a Földért Alapítvány szervezi. Fővédnöke Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumi tagja, a zöld egyetem programok vezetője. A lebonyolítás szakmai csapatát a PTE KPVK gyártásszervező hallgatói adják. A 24 órás filmkészítő maraton megvalósítását az egyes országokban regionális producerek segítik.

Hat éven belül megszülethet az első elefánt-mamut hibrid, ha sikerül egy amerikai genetikai vállalat 15 millió dolláros (4,4 milliárd forintos) projektje.

A tudósok a The Guardianben ismertetett kutatás szerint valójában elefánt-mamut hibridet akarnak létrehozni. A fantasztikus vállalkozásnak az adott lökést, hogy a Colossal biotudományi és genetikai vállalat 15 millió dollárt invesztált a kutatásba. A Colossal két társalapítója, a tech- és szoftvervállalkozó Ben Lamm és George Church, a Harvard orvosi karának genetikaprofesszora, a génszerkesztés egyik úttörője. A mamut 10 ezer évvel ezelőtt halt ki. A szakembereket már több mint egy évtizede foglalkoztatja a gondolat, hogy ismét megteremtsék az állatot, és visszatelepítsék a természetbe. A tudósok most elsőként laboratóriumban mamut-DNS-t hordozó embriókat hoznak létre. A projektben a kihaláshoz közel álló ázsiai elefántok bőrsejtjeit használják fel, és programozzák át olyan sokoldalúbb őssejtekké, amelyek mamut DNS-t hordoznak. A mamutok szőrzetéért, szigetelő zsírrétegéért és más, a hideg éghajlathoz való alkalmazkodásért felelős géneket úgy azonosítják, hogy a permafrosztból előkerült állatokból kinyert mamutgenomokat összehasonlítják a rokon ázsiai elefántokéval. Ezeket az embriókat aztán beültetnék egy állat méhébe, vagy esetleg mesterséges méhben nevelnék. A kutatók reményei szerint hat éven belül megszülethet az első hibrid borjú. Church a brit lapnak arról beszélt, hogy a hideget jól tűrő elefántot akarnak létrehozni, amely mamuthoz fog hasonlítani. A cél, hogy egy mamuthoz hasonlóan élő, a mínusz 40 fokot is elviselő, elefántként és mamutként viselkedő hibridet alkossanak.

A férfiak kiadásai 16 százalékkal több éghajlatkárosító kibocsátással járnak együtt, mint a nőké, annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ – derült ki egy svéd tanulmányból.

A szakemberek szerint a klímakárosító emisszió tekintetében eddig csupán kevés tanulmány foglalkozott a nemek közötti különbségekkel, noha ezeket számításba kellene venni az éghajlatváltozás elleni harcban – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A kutatók Svédországban élő egyedülálló férfiak és nők kiadásait vetették össze. Megállapították, hogy mindkét nemnél az ennivaló és a nyaralás teszi ki az összkibocsátás több mint felét. Ezen belül is a nyaralás számlájára írható az emisszió nagyjából egyharmada a férfiaknál és a nőknél egyaránt. A szakemberek szerint a hús- és tejtermékek lecserélése növény alapú ételekre, valamint a repülős és autós helyett a vonatos nyaralásokra való átállás 40 százalékkal csökkenti az emberek éghajlatkárosító kibocsátását. “Úgy gondoljuk, hogy fontos számításba venni a férfiak és a nők közötti különbségeket az irányelvek meghatározásakor” – mondta Annika Carlsson Kanyama, a svédországi Ecoloop kutatóvállalat munkatársa, aki a tanulmány vezetője volt.

Hozzátette: “a férfiak és a nők kiadásai nagyon sablonosak: utóbbiak többet költenek lakásdekorációra, egészségre és ruhákra, míg a férfiak többet költenek autóüzemanyagra, étteremre, alkoholra és dohánytermékekre”. A Journal for Industrial Ecology című folyóiratban publikált tanulmány nem vette számításba a munkához használt autókba, például taxikba töltött üzemanyagot. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy az egyautós családokban a férfiak jóval gyakrabban használják munkába járáshoz az autót, míg a nők nagyobb valószínűséggel tömegközlekednek. A kutatók szerint a személyes kibocsátás csökkentését szolgáló étrend- és nyaralásbeli változtatások nem járnak együtt többletkiadásokkal, például nem kell elektromos autót vásárolni. “Ezek természetesen jelentős változtatások, de az embernek legalább nem kell új munkát találnia, vagy kölcsönt felvennie a bankban. Tehát ezek itt és most megvalósítható dolgok. Ugyanannyi pénzből gazdálkodik az ember, csak más dolgokat vásárol belőle” – magyarázta Kanyama.

Egy 2017-es tanulmány szerint egyéni szinten azzal járulhatnak hozzá az emberek a legjobban az éghajlatváltozás elleni harchoz, nem használnak autót és kerülik a repülést. A mostani tanulmányban felhasznált adatok ugyan 2012-ből származnak – ezek az utolsó legfrissebb elérhető adatok -, Kanyama szerint azonban nem valószínű, hogy mostanra annyira megváltoztak volna a mutatók, hogy az befolyásolná az elemzésük konklúzióját.