Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement

Zöldinfó

Fokozott állatorvosi ellenőrzés indult a szerbiai járvány megfékezésére

Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be Dél-Szerbiában juh- és kecskehimlő miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fokozott állatorvosi ellenőrzést vezettek be a dél-szerbiai Raska környékén, miután juh- és kecskehimlőt mutattak ki egy helyi gazdaságban – írja az alternativenergia.hu. A hatóságok szerint minden szükséges intézkedést megtettek a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására. A betegséget egy olyan gazdaságban azonosították, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak. A laboratóriumi vizsgálatok kevesebb mint 24 órán belül megerősítették a fertőzést, ezt követően pedig az állategészségügyi előírásoknak megfelelően mind a 127 állatot leölték. Ez az első, juh- és kecskehimlővel kapcsolatos megerősített járványgóc Szerbiában 2026-ban.

A fertőzött gazdaság környezetében szigorú állategészségügyi felügyeletet rendeltek el, ellenőrzik az állatok mozgatását, és fokozott megfigyelés alatt tartják a környező tenyészeteket. Az állatorvosok a közeli településeken is vizsgálják az állományokat, hogy időben kiszűrjék az esetleges újabb fertőzéseket. Dragan Glamocic szerb mezőgazdasági miniszter szerint a vírus feltehetően illegális állatszállítás útján, Koszovó felől jutott Szerbiába. Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé jelentős gazdasági károkat okozhat, mint az afrikai sertéspestis, és emlékeztetett arra, hogy egy hasonló járványt tavaly mintegy két hónap alatt sikerült felszámolni. A juh- és kecskehimlő rendkívül fertőző vírusos állatbetegség, amely kizárólag a juhokat és a kecskéket érinti, emberre nem veszélyes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák