Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Erősödő külföldi verseny és technológiai átalakulás előtt a magyar építőipar

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az ÉVOSZ Építőipari Nemzetközi Stratégiája.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az építőipari cégeket segíti a globális folyamatok kezelésében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) új, 2026-2030-ra szóló Építőipari Nemzetközi Stratégiája, amely azt vizsgálja, a szektor hogyan képes reagálni a munkaerő szabad áramlására, a felgyorsult technológiai forradalomra és fel tudja-e venni a versenyt a harmadik országból érkező vállalatokkal – közölte az ÉVOSZ az MTI-vel. Az elmúlt évek geopolitikai és gazdasági változásai elől egyetlen hazai vállalkozás sem térhet ki – írták. A koronavírus-járvány utóhatásai, az orosz-ukrán háború, az elszálló energia- és építőanyagárak, valamint a szigorodó uniós fenntarthatósági elvárások alapjaiban alakították át az európai építőipari piacot – ismertette az alternativenergia.hu.

Mindennapos jelenséggé vált, hogy miközben a magyar szakemberek egy része Ausztriában vállal munkát, a határ menti hazai régiókban szlovák vállalkozók jelennek meg. Ezzel párhuzamosan a nagyberuházásoknál egyre érezhetőbb az Európai Unión kívüli, harmadik országbeli cégek versenytorzító jelenléte. Mindezek kezelése érdekében az ÉVOSZ az új nemzetközi stratégiájában öt fő cselekvési irányt határozott meg, ezek közül elsőként a külpiaci jelenlétet emelték ki. A szakszövetség szerint a regionális átrendeződés kikényszeríti a kapcsolatépítést a közép-európai térségben, valamint az osztrák, román és szerb piacon. Felhívták a figyelmet az európai szintű érdekérvényesítésre és az országos szintű piacvédelemre is, utóbbi kapcsán jelezték, szigorúbban kell ellenőrizni, és esetenként korlátozni az EU-n kívülről érkező beszállításokat és a harmadik országbeli vállalkozások hazai jelenlétét a versenytorzító hatások kiszűrése érdekében.

Rámutattak, hogy a határokon átnyúló munkavégzés általánossá válásával elengedhetetlen a bonyolult helyi jogszabályok, például a minimálbér, a foglalkoztatási feltételek ismerete. Az ÉVOSZ stratégiájában arra is kitért, hogy a technológiai fejlődés üteme nem engedi meg a lemaradást. A külföldi jó gyakorlatok hazai integrációját fel kell gyorsítani. Mindezek mellett hangsúlyozták, a zöldátállás, a klímaváltozás hatásai és a digitalizáció olyan iparági megatrendek, amelyeket nem elég csupán passzívan követni. A hazai ágazatnak proaktívan formálnia kell a jövő technológiai válaszait.

Advertisement

Ezek a kihívások a teljes hazai építésgazdaságot érintik, az ÉVOSZ ezért a stratégia megvalósítása során szoros szövetségre törekszik a kormánnyal és az ágazat többi meghatározó szervezetével, hogy közös fellépéssel képviseljék a magyar építőipar érdekeit a világban.

Advertisement

Zöldinfó

Megdőlt a brit nyári melegrekord

Minden idők legforróbb nyarát élte át idén Nagy-Britannia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A brit meteorológiai intézet (Met Office) előzetes adatai szerint júniusban, júliusban és augusztusban 16,5 fok volt az átlagos napi középhőmérséklet – írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta az idei nyár volt a legmelegebb Nagy-Britanniában. Az előző melegrekordot a tavalyi nyár tartotta 16,1 fokos átlagos napi középhőérséklettel. Amy Doherty, a Met Office országos éghajlati információs központjának igazgatója az adatismertetéshez fűzött nyilatkozatában különösen kirívónak nevezte, hogy milyen jelentős mértékben haladta meg az idei nyári középhőmérséklet a tavalyit.

Hangsúlyozta, hogy az eddigi öt legmelegebb nyár mindegyikét 2003 óta élte át az ország. Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét a világhírű nyugat-londoni királyi botanikus kert, a Kew Gardens megfigyelőállomásán jegyezték fel: itt augusztus 13-án 38,1 fokos országos maximumot mértek.

Az összesítés szerint az idei nyáron a Met Office 54 mérőállomása észlelt napi hőmérsékleti rekordokat. Mark McCarthy, a brit meteorológia klímatudományi igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött elemzésében kijelentette: a szolgálat számítógépes szimulációi szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátása 130-szorosára emelte az ideihez hasonlóan forró nyarak előfordulásának valószínűségét.

Advertisement

A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység okozta légszennyezés nélkül több mint ezer évente fordulna elő az ideihez hasonlóan meleg nyár Nagy-Britanniában, a fosszilis üzemanyagok használata miatt kialakult jelenlegi klimatikus viszonyok közepette viszont ugyanez már kilenc évente valószínűsíthető. McCarthy elmondta, hogy az idei nyár átlaghőmérséklete 0,40 fokkal magasabb volt a tavalyinál, és ez egy éven belül igen jelentős szezonális emelkedés.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák