Zöldinfó
Fenntarthatóság a pályán és azon kívül: Az Ausztrál Open hivatalos partnere lett a Waterdrop
A waterdrop a világ egyik legnevesebb teniszversenyével és a „Summer of Tennis” eseménysorozattal való együttműködés révén bizonyítja elkötelezettségét a teniszsport iránt, és bemutatja exkluzív Player kulacsát.
Az ausztriai waterdrop vállalat többéves partnerséget jelentett be az Ausztrál Opennel. Az eseménysorozat Hivatalos Kulacs Partnereként a vállalat újrahasználható rozsdamentes acélkulacsokat biztosít a játékosoknak, a csapataiknak és a Grand Slam torna alkalmazottainak, ezzel fontos lépést téve a fenntartható folyadékfogyasztásért folytatott küzdelemben. Januárban minden szem Melbourne-re szegeződik, amikor az Ausztrál Open, az év első Grand Slam tornájaként elindítja a teniszévet. A bécsi székhelyű Microdrink italkocka- és italkiegészítő-gyártó márka, a waterdrop ezúttal a torna Hivatalos Kulacs Partnereként vesz részt az eseményen. A játékosoknak és a személyzetnek biztosított kulacsok mellett a waterdrop a különböző helyszíneken a szurkolók számára is lehetővé teszi a személyre szabott kulacsok beszerzését, a legújabb Microdrink italkockák megkóstolását, illetve számos programmal is készül, például közönségtalálkozók szervezésével a waterdrop nagykövetekkel.
2025. január 12. és 26. között az Ausztrál Open nemcsak a kiemelkedő sportteljesítmények színtere lesz, hanem a fenntarthatóságra is összpontosít, mivel a waterdrop újrahasználható rozsdamentes acélkulacsai jelentős mennyiségű egyszer használatos műanyag palackot váltanak ki. A fenntartható folyadékfogyasztás köztudatba emelésének és gyakorlatának megerősítése érdekében a waterdrop a „Summer of Tennis” eseménysorozattal is együttműködik, köztük a perthi és sydney-i United Cuppal, a Brisbane International, Canberra International, Adelaide International és Hobart International tornákkal. 2024-ben az Austral Open 99%-os csökkenést ért el az egyszer használatos műanyag palackok használatában a versenyzők által használt területeken, ahol több mint 5600 liter vizet (1452 gallon) töltöttek fel fenntartható módon a waterdrop Player Kulacsok segítségével. Közvetlenül a pályán közel 800 játékosnak volt lehetősége újratölteni a kulacsát kiváló minőségű szűrt melbourne-i csapvízzel. Emellett a helyszínen több mint 280 vízadagolót helyeztek ki, így minden látogató éjjel-nappal ingyenesen hozzáférhetett az ivóvízhez.
„Amikor 2016-ban megalapítottuk a waterdrop-ot, soha nem álmodtunk arról, hogy egy nap partnerséget köthetünk a világ egyik legnagyobb teniszeseményével. Az Austral Open kultikus státuszt foglal el a sportolók és a rajongók szívében, hiszen nemcsak a legmagasabb szintű teniszt testesíti meg, hanem egy nagyon különleges légkört is biztosít, amely méltó a »Happy Slam« becenévre. Rendkívül megtisztelő, hogy csatlakozhatunk ehhez a rangos eseményhez, és a tenisz világában is kulacsról kulacsra haladva hozzájárulhatunk a fenntarthatósághoz” – nyilatkozta Martin Murray, a waterdrop alapítója és vezérigazgatója.
„Izgatottan várjuk a waterdrop márkával való együttműködést, amely mind a fenntarthatóság iránti elkötelezettsége, mind pedig a magas minőségű termékei miatt nagyszerűen illeszkedik az Austral Open és a »Summer of Tennis« világába. A meglévő erős alapokra építve izgatottan várjuk, hogy a szélesebb körű klímamentő stratégiánk részeként milyen pozitív hatást érhetünk el együtt a következő években” – fejtette ki Cedric Cornelis, a Tennis Australia kereskedelmi igazgatója. „Az Austral Open a waterdrop együttműködésével volt az első olyan Grand Slam, amely a pályára kihelyezett újratöltő pontokkal lehetővé tette a játékosok számára, hogy a helyi csapvizet használják, ezzel jelentős mértékben csökkentve az egyszer használatos műanyagok mennyiségét. Több száz vízállomás áll rendelkezésre a versenyzők által használt területeken – például az edzőtermekben és társalgókban, valamint a torna teljes helyszínén –, amelyekből kiváló minőségű melbourne-i ivóvizet biztosítunk a tornaszemélyzet és a rajongók számára is, és bátorítjuk őket, hogy hozzanak magukkal újratölthető palackokat.”
A hidratálás jövője a teniszben
„Drink More Water” – a waterdrop a vízfogyasztás növelését a mindennapi életben és az élsportban egyaránt küldetésének tekinti. Az ausztriai hidratációs vállalat régóta jelen van a tenisz világában. 2023-ban a teniszlegenda, Novak Djokovic befektetőként és márkanagykövetként csatlakozott a vállalathoz. A Microdrink-gyártóhoz további hat versenyző csatlakozott befektetőként: Elina Svitolina, Taylor Fritz, Andrey Rublev, Hubert Hurkacz, Sebastian Korda és Cameron Norrie személyében. A hidratálás kulcsfontosságú a teniszben, hiszen közvetlen hatással van a játékosok koncentrációjára, állóképességére és teljesítményére. A waterdrop elkötelezett a sportág iránt, és sportolókkal és szervezetekkel együttműködve népszerűsíti a fenntartható folyadékfogyasztás gyakorlatát. Idén az ATP „Hydration and Gold Partnereként” a waterdrop kulcsszerepet játszott abban, hogy a Stuttgartban megrendezett ATP Boss Open lett az első ATP-torna, amely teljesen mentessé vált az egyszer használatos műanyag palackoktól a játékosok és a rajongók által elfoglalt területeken egyaránt. Az együttműködés keretében a waterdrop újrahasználható kulaccsal támogatja az ATP legjobb 200 játékosának optimális folyadékpótlását, miközben a fenntarthatóságot is népszerűsíti.
A vállalat elkötelezettsége globális szinten is megmutatkozik, hiszen olyan nemzetközi eseményeken is képviselteti magát, mint például a hamburgi, rotterdami és washingtoni ATP-tornák, amelyek mind a tenisz fenntarthatóságáért tett pozitív környezeti változást hirdetik. 2024-ben a vállalkozás bemutató partnere volt az „ATP Mallorca Championships presented by waterdrop” tornának is. De ez még nem minden: hidratációs partnerként a cég támogatja a Rafa Nadal Akadémiát, valamint a Patrick Mouratoglou által vezetett Mouratoglou Akadémiát is.
Igyál úgy, mint egy bajnok: Exkluzív AO Player Kulacs
A Grand Slam torna a legmagasabb szintű koncentrációt és atlétikai teljesítményt követeli meg a játékosoktól. Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, beleértve a felszerelést és a felkészülést is. Ilyen helyzetekben a megfelelő hidratálás is elengedhetetlen. A waterdrop „All-Purpose” palackjai tökéletesen alkalmasak mindezek támogatására. A kifejezetten az AO 2025-re tervezett kulacs az ikonikus teniszpálya kék színét viseli, és 1 literes/34 unciás kapacitással rendelkezik. A duplafalú rozsdamentes acélkulacs akár 24 órán keresztül hűvösen tartja a vizet még az ausztráliai napsütésben is, így biztosítva a hűsítő felfrissülést.
A Official Player Kulacs hagyományos szájnyílással rendelkező kupakkal elérhető, amely gyors és kényelmes folyadékpótlást biztosít, de kompatibilis az All-Purpose kollekció más kupakjaival, így szívószálas, kiszélesített szájrésszel ellátott és sportkupak is elérhető hozzá. Emellett ez a waterdrop® kulacs egy új praktikus tulajdonsággal is rendelkezik: egy skála került a belsejébe, amely segítségével pontosan követhetjük az elfogyasztott folyadékmennyiséget.
Ez a sportos és stílusos kulacs nemcsak a pályán gondoskodik a játékosok hidratálásáról, hiszen a nézők az Austral Open helyszínén is megvásárolhatják, október közepétől pedig előrendelhető lesz az AO Ticket Store-ban. A palackok november közepétől lesznek elérhetőek az AO Shopban és a waterdrop webáruházában Ausztráliában és Új-Zélandon, világszerte pedig 2025 januárjától.
Zöldinfó
Lassan összeérnek a balatoni üdülőövezetek: mi lesz a tó utolsó szabad partszakaszaival?
Több mint száz éve tart a Balaton-part beépítése – most az utolsó szabad területek kerültek sorra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton-part utolsó szabad vízparti területein is apartmanházak épülnek, a korábban elkülönülő üdülőövezetek pedig egyre inkább összeérnek – írja az alternativenergia.hu. A néhány év alatt felfutó építkezési hullám nem pusztán a tópart látványát változtatja meg: tovább rombolja az ökológiai hálózatot, túlterheli a közlekedési infrastruktúrát, és újabb társadalmi konfliktusokat hoz a felszínre. Wettstein Domonkos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető-helyettese bemutatja, hogyan vezetett a Balaton-part több mint százéves beépítési folyamata a mai helyzethez, és miért különösen nagy a tétje a még szabadon maradt partszakaszok sorsának.
Az elmúlt néhány évben az apartmanházak gyors terjedésével újabb építkezési hullám indult a Balaton partján. A fejlesztők a közvetlen vízparti kilátást kínáló, még beépíthető telkeket keresik, és a korábbi nyaralótelepeknél jóval nagyobb beépítési sűrűségre törekszenek. Az utolsó szabad területek beépítésével a korábban elkülönülő üdülőövezetek egyre inkább összeérnek, és lassan bezárulhat a tó körül a városgyűrű. A folyamat azonban nem az elmúlt években kezdődött: a mai apartmanház-építési hullám egy több mint százéves átalakulás legújabb állomása, amelynek során az egymást követő építkezések újra és újra átformálták a tóparti tájképet, a településszerkezetet, sőt, a társadalmi viszonyokat, szükségszerűen kiélezve a történelmi konfliktusokat.
A vasút megváltoztatta a partot, majd megjelentek a nyaralók
Az 1861-ben átadott Déli Vasút megépítése alapvetően megváltoztatta a Balaton partját. A vasúti töltést veszélyeztető hullámverés és jégzajlás miatt szabályozni kellett a tó vízszintjét, aminek következtében új szárazföldi területek, az úgynevezett apadási öv kerültek szárazra. Ezeken később megindultak a parcellázások, és az üdülőtelepek a régi falvaktól elkülönülve jöttek létre. Az első, 19. századi villákhoz nem voltak helyi minták: Füreden, Földváron és Fonyódon is alpesi ihletésű „svájci villák” épültek. Az egykor tájidegen házak és az üdülőkertek platánsorai mára a balatoni örökség részei.
Az első világháború után a történelmi fürdőhelyek elvesztése a Balaton felé fordította a turistákat. A középosztály egyre több, kisebb telken álló, szerény nyaralót épített. A léptékváltást ekkor nem a házak mérete, hanem a számuk jelentette. Különösen a déli parton épültek be hosszú partszakaszok, gyakran megfelelő utak, közterek és zöldfelületek nélkül; az épületeket sokszor nem is építészek tervezték. A Balatoni Intéző Bizottságban Kotsis Iván vezetésével mintaterveket dolgoztak ki nemcsak az egyes épületek, de a települések számára is, hogy rendezettebb környezetet alakíthassanak ki. A partot a jégkárok megelőzésére is mesterségesen alakították. Megjelentek a többszintes vállalati és szociális üdülőházak is.
Az üdülés már ekkor konfliktusokat okozott: a helyiek korábban állatok itatására és fürdetésére használták a partot, amit az üdülőterületek terjeszkedése sok helyen ellehetetlenített. Az állandó és a szezonális lakosság közti érdekellentét konfliktusa generációról generációra újabb és újabb ütközőpontok kialakulásával máig sok helyen tovább él. Ebben az érdekellentétben meghatározó a korszakban kialakuló településszerkezet. Az üdülőterületek és állandó lakosság lakóterületei még ma is sok helyen elkülönülnek, és ebből adódóan a mai kihívásokat is másként értelmezik. A korszak parcellázásai még kisebb léptékűek voltak, de ezek a beépítések indították el azt az urbanizációs folyamatot, ami a következő évtizedekben a tópart összeépülését eredményezte. A kisebb léptékű, elkülönülő, társadalmilag is zárt nyaralótelepeken ugyanakkor erős közösségek és civil szervezetek alakultak, amelyek a környezet gondozását is célul tűzték ki.
Az átfogó tervezést újabb építkezési hullám követte
Az 1957-ben indult Balaton-fejlesztés már egységként kezelte a térséget. A Farkas Tibor főépítész vezette regionális terv egyszerre próbálta kiszolgálni az üdülést és megőrizni a természeti értékeket. Az északi part zöldterületeit védeni kívánta, délen viszont feltöltésekkel irányzott elő új építési területeket. A terv 1965-ben elnyerte a Nemzetközi Építészszövetség Abercrombie-díját.
A kis hétvégi házakhoz típustervek készültek, de egyre nagyobb szállodák és üdülők is épültek: Siófokon az Aranypart és az Ezüstpart épületei feltöltött területekre kerültek. Megjelentek a sorházak, például az almádi Lottótelep, valamint a mai apartmanházak előfutárai, a társasüdülők. Utóbbiak szövetkezeti építése erős nyaralóközösségeket hozott létre.
Az újabb fordulat 1968 után következett: megszűnt a térségi főépítészi kontroll, korábban védett területek is beépültek, és további feltöltések mellett már paneles technológiával épültek a nagy későmodern üdülők. Ekkor már észlelhetővé váltak a túlzott modernizáció környezetkárosító hatásai: a hetvenes években már problémát okozott a vízminőség romlása, amely a vízfolyások és a tó mesterséges mederalakítására volt visszavezethető. Ekkor kezdett el a zártkerti építés problémája is elburjánozni, ami szintén súlyos ökológiai károkat okozott. Az értékes gyümölcsös és szőlőterületeken a zártkerteket üdülés céljára vásárolták meg és nem művelték, ami a talaj erózióját okozta.
Az utolsó szabad partszakaszok sorsa a tét
A mai apartmanház-építési hullám legnagyobb veszélye nem az új épületek sokat vitatott megjelenése, hanem az, hogy tovább sérül a tópart már eleve meggyengült ökológiai hálózata. A több száz új lakás növeli az autóforgalmat, sok helyen túlterheli a régi nyaralótelepek szűk útjait, a parkolók és más burkolt felületek pedig erősítik a hőszigethatást.
A szabályozás is hozzájárulhat a meglepő eredményekhez. Sok egykori kemping és szabadon bejárható zöldfelület a rendezési tervekben már korábban is beépíthető területnek számított. Az építménymagasság számításának módja pedig visszalépcsőző vagy ferde homlokzatokkal a szabályozás eredeti szándékánál több szintet is lehetővé tett: így váltak jellegzetessé a „jacht formájú” apartmanházak.
A nehéz pénzügyi helyzetű önkormányzatoknak az apartmanházak bevételt hozhatnak, miközben a vízpartok érdekképviselete hiányzik az önkormányzati rendszerben. A 20. század során lezajló beépítési folyamatok eredményeként a szavazati joggal nem rendelkező nyaralók övezetei és az állandó lakosok területei még ma is elválnak egymástól. A kiemelt beruházási státusz megszüntetésével a döntések ismét az önkormányzatokhoz kerülnek, ezért különösen fontos a kevés eszközzel rendelkező civil szervezetek szerepe. Wettstein Domonkos szerint a helyi közösségeknek folyamatosan figyelniük kell a településrendezési szabályok módosításait: ezeken múlhat a még szabad vízparti területek sorsa.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 5000 napelem kerül az olajfák fölé, de a mezőgazdaság is folytatódik
