Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hamarabb érnek tudatos borfogyasztóvá a mai fiatal felnőttek

Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A fiatalabb felnőttek számára a borfogyasztás már nem csupán hagyomány vagy gasztronómiai kiegészítő, hanem értékválasztás is. A jövő borfogyasztóit a bor természetes összetevői, az adalékanyag-mentesség, a termék mögötti történet, a termelői felelősségvállalás és a bor származási helye is érdekli – olvasható a HNT által az MTI-hez eljuttatott közleményben. A felmérés a Z generáció (18-29 évesek) és az Y generáció (30-40 évesek) borfogyasztási szokásait vizsgálta, és jól látható változásokra mutatott rá: míg korábban a bor nem számított igazán népszerű italnak ebben a korosztályban, mára kezd előtérbe kerülni. A 2023-as eredményekhez képest a borfogyasztók aránya számottevően nőtt – a Z generáció esetében 23, az Y generációnál 8 százalékponttal. Bár a rendszeres borfogyasztás még mindig nem jellemző a fiatal felnőttekre, alkalmi élvezetként egyre többször jelenik meg, a válaszadók 55 százaléka nyilatkozott így. Ebben főleg a Z generáció jár az élen, esetükben minden harmadik személy szokott alkalmanként bort kóstolni, míg az Y generációban ez minden ötödik emberre igaz. A megkérdezettek több mint fele szerint a mértékletes borfogyasztás legnagyobb előnye az egészségre gyakorolt kedvező hatás és a társasági élmény, amit egy-egy pohár bor nyújthat.

A kutatás azt mutatja, hogy a fiatalabb felnőtt generációk körében újfajta szokás alakult ki a borral kapcsolatban: az élményalapú, tudatos borfogyasztás. Számukra fontos, hogy a bor hazai termőhelyről származzon és a termelés során a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kapjon. A kutatás arra is rávilágít, hogy a fiatal felnőttek hamarabb válnak borfogyasztóvá, mint korábban. Ez a jelenlegi piaci helyzetben új lendületet adhat a hazai borászok számára – idézte Gulyás Andreát, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatóját a közlemény.

A kutatás vizsgálta az egészség- és környezettudatosság szerepét is a borválasztásban. Mint megállapították, a fiatal felnőttek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a borok összetevőire és azok egészségre gyakorolt hatásaira, a válaszadók több mint harmada figyel ezekre. Különösen a kedvező élettani hatások, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatás, az alacsonyabb alkoholtartalom, valamint a bor természetes összetevői és az adalékanyagmentesség szempontja került előtérbe. A vármegyeszékhelyeken élő válaszadók fele tudatosan választ ilyen borokat – írták a közleményben.

A helyi termelők és a fenntartható szőlőtermesztés támogatása szintén fontos szempontnak bizonyult, a válaszadók csaknem fele ezt értékeli, és a hazai borok továbbra is kiemelt népszerűségnek örvendenek – a megkérdezettek jóval több mint fele a magyar borok mellett teszi le a voksát. Bár a válaszadók nagy része számára az egészség és a természetesség kéz a kézben jár a borválasztásnál, a bio vagy organikus minősítésre nem fektetnek nagy hangsúlyt: Budapesten csupán 2 százalék, a községekben 3 százalék, míg a városokban és vármegyeszékhelyeken élők 10 százaléka, illetve 9 százaléka figyel erre borválasztáskor.

Advertisement

Zöld Energia

Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden

Cegléd idén nem rendez tűzijátékot: a polgármester szerint a biztonságos lebonyolítás feltételei nem adottak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem rendezik meg az idei augusztus 20-ai tűzijátékot Cegléden – jelentette be a város polgármestere, dr. Csáky András. A döntés sokaknak csalódás lehet, mások viszont megkönnyebbüléssel fogadják, hiszen a tűzijáték évről évre megosztotta a helyieket. Az elmúlt években már többször vita tárgyát képezte a nemzeti ünnep alkalmából tartott pirotechnikai bemutató. A város korábban közvélemény-kutatást is indított a témában, amelyből kiderült: a lakosság jelentős része inkább a csendesebb ünneplést támogatja. Az idei elmaradásnak azonban gyakorlati oka van: a tűzijáték lebonyolításával megbízott vállalkozó nem talált olyan biztonságos belvárosi helyszínt, ahonnan fel lehetne lőni a rakétákat. A Kossuth Művelődési Központ tájékoztatása szerint a belvárosban több új épületre is napelemek kerültek, amelyekre a visszahulló törmelék komoly veszélyt jelentene. A város külsőbb területein ugyan lehetne kivitelezni az eseményt, ám ott a rendezvény elveszítené ünnepi jellegét és látványosságát.

A polgármester döntését tehát biztonsági és közösségi szempontok egyaránt indokolták. A tűzijáték elmaradása nyomán várhatóan idén más formában emlékeznek majd meg Cegléden az államalapítás ünnepéről – egy csendesebb, környezetkímélőbb programkínálattal.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák