Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatékonynak bizonyult az áramfogyasztás átütemezése a hőség idején

Mérhető eredménye van az áramfogyasztás átütemezésének.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mérhető eredménye van az áramfogyasztás átütemezésére vonatkozó kormányzati kommunikációnak és a nagyfogyasztók önkéntes korlátozásainak – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a Védelmi Munkacsoport áttekintette a paksi leállítás helyzetét és az ivóvíz-korlátozások eredményeit. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium tájékoztatása szerint a bruttó csúcsidei rendszerterhelés hétfőn 6438 megawatt volt, ez 562 megawattal kevesebb az előre tervezett 7000 megawattnál. A várható bruttó csúcsidei rendszerterhelés kedden 7100 megawatt lehet – közölték. Ez azt jelenti, hogy mérhető eredménye van az áramfogyasztás átütemezésének – összegezték. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. aktuális visszaterhelési értéke 1770 megawatt, így az erőmű 2000 megawatt helyett 230 megawatton termel. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium jelezte, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján a Balaton átlag vízállása 55 centiméter, hétfőn egy centimétert csökkent a tó vízszintje.

A Velencei tó vízállása 30 centiméter, amely hétfőn nem változott, és 23 centiméterrel van a valaha mért legkisebb vízállás szintje alatt. A Duna legalacsonyabb vízállása Paksnál vasárnap 23 órakor 140 centiméter volt, hőmérséklete: 28,5 Celsius-fok. A paksi atomerőműnél a biztonságos műszaki tevékenység fenntartása érdekében 16 szivattyú van a szivattyúállásoknál, és további négy a kikötőben, tizenegy pedig a parton áll tartalékként. A százhalombattai MOL Dunai Finomítónál a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a MOL Downstream Zrt. megbízásából hat mobilszivattyút telepít és tart készenléteben.

A harmadfokú hőségriasztás feltételei egyértelműen fennállnak, és a jelenlegi előrejelzés alapján hétfőig tartós, rendkívül erős, éjszaka is csak mérsékelten csökkenő hőterheléssel kell számolni – hangsúlyozták. A Szociális és Családügyi Minisztérium közölte, hogy a vörös kód riasztással összefüggésben országosan 19 hívás érkezett a regionális diszpécserszolgálatokhoz. Az Egészségügyi Minisztérium az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása alapján jelezte, hogy országosan 14 esetben kellett mentőt riasztani a hőség okozta tünetek miatt. Országos Kórházi Főigazgatóság napi jelentése alapján öt esetben történt klímával kapcsolatos meghibásodás.

Advertisement

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság felelősségi körébe tartozó, fekvőbeteg ellátó intézményekben kórházi klímahibákat Nyíregyházán, Kaposváron, Gyulán, Hódmezővásárhelyen, a fővárosi Szent László Kórházban, a Keszthelyi kórházban, Tatabányán és Dunaújvárosban kellett javítani. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium adatai alapján az extrém magas hőmérséklet miatt 15 vasútvonalon, valamint a H5-ös és a H7-es héveknél rendeltek el sebességkorlátozást. A Magyar Közút NZrt közútkezelői három helyszínen 1297 liter vizet osztottak ki. Belügyminisztérium közlése szerint a katasztrófavédelem egységei az előző jelentéstétel óta eltelt időszakban 86 esetben vonultak erdőt és vegetációt érintő tűzhöz. Magyarország egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben. A Honvédelmi Minisztérium jelezte, hogy a Magyar Honvédség zacskózott ivóvíz készlete 48 810 zacskó.

A honvédség a csabdi-vasztélypusztai víztározóba ivóvízet szállított Szárról, Dányba ezer zacskó vizet vittek, Budapestről Szentendrére és Pócsmegyerről Tahitótfaluba 24 órában szállítják az ivóvizet. Emellett a fővárosi XI. kerületi önkormányzatnak a Bikás park metrómegállóhoz és a Szent Kristóf Szakrendelőhöz 600-600 zacskó ivóvizet juttattak el. Területi Védelmi Bizottság közölte: az adatszolgáltatások alapján 1322 helyszínen volt vízosztás, 837 helyszínen pedig párakapu üzemelt. A honlapon közzétett kedd déli gyorsjelentés szerint országosan 38, Budapesten 36 Celsius-fok volt a legmagasabb hőmérséklet délig, csapadék nincs, és nem is várható kedden.

Advertisement

A szociális ellátórendszerben az előző jelentés óta nem történt rendkívüli esemény. Az egészségügyben túlhevülés miatti betegellátás délelőtt nem történt, az Országos Kórházi Főigazgatóság jelentése szerint jelenleg hét egyészségügyi intézményben merült fel klíma vagy léghűtő rendszer meghibásodása. A közlekedésben továbbra is 15 vasútvonalon, illetve a HÉV-vonalakon van érvényben ideiglenes, magas hőmérséklet miatti sebességkorlátozás. A legfrissebb vízügyi adatok szerint délelőtt egy vízcsőtörés miatt a budapesti 17. kerületi Csordakút utcában található Noé Állatotthon víz nélkül maradt. Ide a kerületi önkormányzat 400 liter vizet szállított, és a szolgáltatás helyreállításáig a vizet folyamatosan pótolják.

A Fővárosi Vízművek jelentése alapján a Gazdagréti téren csőtörés történt, több mint ötszázan maradtak víz nélkül, akik ellátása lajtoskocsival és szükségkúttal biztosított. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentése szerint három erdő- és vegetációtűzről érkezett bejelentés délelőtt. A honvédség Dányra, további ezer adag zacskós vizet szállított ki, és további ezer-ezer adagot készítettek elő a főváros XI. kerületébe. A Paksi Atomerőmű aktuális villamosenergia-termelési kapacitása délelőtt 230 megawatt volt – közölték. A gyorsjelentés szerint kedd délelőtt 1 279 helyszínen volt vízosztás, 820 helyszínen pedig párakapu üzemelt.

Advertisement

Zöldinfó

A hőség már nem csak nappal veszélyes: egyre melegebbek az éjszakák is

Magyarországon egyre gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, miközben a nyarak fokozatosan szárazabbá is válnak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy 2024-es cikkünk azt mutatja be, hogy a nyári hőség Magyarországon már ma is komoly egészségügyi kockázat, amely az elmúlt évtizedekben egyre erősebben terheli az emberi szervezetet – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elemzés a hőstresszt nem pusztán a hőmérséklet alapján vizsgálja, hanem figyelembe veszi a páratartalom, a napsugárzás és a szél együttes hatását is, vagyis azt, hogy a hőség valójában hogyan hat az emberekre. A folyamat különösen az Alföldön, a nagyvárosokban és a rosszul hűthető épületekben élőket érinti érzékenyen, miközben a következő években is gyakoribbá válhatnak az egészséget veszélyeztető hőhullámok. A cikk ezért a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodás sürgősségére hívja fel a figyelmet: a hőstressz-alapú riasztásokra, az árnyékolásra, a jobb épületszigetelésre és a városi zöldfelületek növelésére.

Extrém hőstresszes napok [> 38 °C] előfordulása az országban: milyen intenzitással és mekkora területet érintett? Forrás: Szabó Péter és Pongrácz Rita
Extrém hőstresszes napok [> 38 °C] előfordulása az országban: milyen intenzitással és mekkora területet érintett? Forrás: Szabó Péter és Pongrácz Rita

A 2024. júliusi hőhullám jól mutatta, hogyan válnak Magyarországon egyre hosszabbá és intenzívebbé a forró időszakok. A HungaroMet adatai alapján Budapesten és a déli-délkeleti országrészben ez volt a modern mérések kezdete óta az egyik legnehezebben elviselhető hőhullám: nemcsak a csúcshőmérséklet, hanem az időtartam és az összesített hőterhelés is rendkívüli volt. A cikk arra is rámutat, hogy nem igaz az az érv, miszerint „régen is ugyanilyen meleg volt”: a hőhullámok gyakoribbá és súlyosabbá váltak, és ennek oka nagyon nagy bizonyossággal az emberi üvegházgáz-kibocsátás. A közeljövő legfontosabb feladata ezért az alkalmazkodás erősítése, a hőségriadókra való felkészülés, az árnyékolás, a városi zöld- és vízfelületek növelése, valamint az épületek jobb hővédelme.

Alapadatok forrása: HungaroMet, ábra: Szabó Péter és Pongrácz Rita
Alapadatok forrása: HungaroMet, ábra: Szabó Péter és Pongrácz Rita

 

2025 nyarán megjelent cikkünk azt mutatja be, hogy Magyarország és a Balkán térsége Európa leggyorsabban melegedő és száradó régiói közé tartozik. Az 1971 óta vizsgált adatok szerint térségünkben a nyarak nemcsak jelentősen melegebbé váltak, hanem a nyári csapadék is csökkent, ami együtt súlyosbítja az aszályhelyzeteket. A 2024-es rendkívül forró nyár és a 2025-ös száraz, meleg június már ebbe a folyamatba illeszkedik: a száraz kontinentális jelleg erősödése nem távoli lehetőség, hanem jelenleg is tapasztalható átalakulás. A cikk arra figyelmeztet, hogy az alkalmazkodás egyre sürgetőbb, miközben a kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre nehezebb és költségesebb is lesz.

Ábra: Szabó Péter
Ábra: Szabó Péter
Ábra: Szabó Péter
Ábra: Szabó Péter

Szintén 2025 nyarán jelent meg egy cikkünk, mely azt mutatja be, hogy Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nőtt a napi hőingás, főként áprilisban és a nyári hónapokban, elsősorban a melegebb nappalok miatt. A változás különösen Délkelet-Magyarországon volt látványos, miközben a maximum- és minimumhőmérsékletek egyaránt magasabb tartományba tolódtak: júliusban például a leggyakoribb nappali értékek 26–27 °C-ról 29–30 °C-ra, az éjszakai minimumok pedig 13–14 °C-ról 16–17 °C-ra emelkedtek. A cikk fontos tanulsága, hogy a napi hőingás további növekedésének megtorpanása nem jó hír, mert ez részben abból fakad, hogy az éjszakák is egyre melegebbek (gyakoribbak az ún. trópusi éjszakák). Márpedig ha éjszaka sem hűl le eléggé a levegő, az emberi szervezet nehezebben pihen ki, így a hőség egészségügyi terhelése nemcsak nappal, hanem éjszaka is erősödik.

Ábra: Kis Anna
Ábra: Kis Anna

2026 tavaszán jelent meg egy cikkünk arról, hogy az aszályok, hőhullámok és hirtelen árvizek mögött nem egyszerűen a „víz eltűnése”, hanem a táj hűtőképességének gyengülése áll. A Duna vízgyűjtőjének 1961 és 2020 közötti adatai alapján egyre hosszabb az az időszak, amikor a párolgási igény meghaladja a rendelkezésre álló csapadékot: míg korábban ez átlagosan egy hónapig tartott, az 1991–2020-as időszakban már három nyári hónapra nőtt. Ha a talajnedvesség és a növényzet nem képes elvezetni a beérkező napenergiát párolgás útján, az energia hővé alakul, ami gyorsítja a túlforrósodást és súlyosbítja az aszályt. A cikk ezért a vízmegtartás, a talajállapot javítása, a burkolt felszínek csökkentése és a párologtatni képes zöld infrastruktúra erősítése felől közelíti meg az alkalmazkodást.

Infografika: Szémann Tamás
Infografika: Szémann Tamás

Végül egy olyan cikket is ajánlunk, amely azt mutatja be, miért nem elég a városi hőség ellen pusztán árnyékolásban vagy légkondicionálásban gondolkodni: a városok hűtésében kulcsszerepe van a víznek és a párolgásnak. Egy 2021. júliusi budapesti példa alapján már 1,7 milliméter, jókor érkező csapadék is érdemben csökkentette a hőmérsékleti csúcsot, mert a párolgás hatalmas mennyiségű energiát kötött le. A cikk szerint a hőszigethatás mérsékléséhez a zöldfelületek önmagukban nem elegendők: biztosítani kell a párologtatáshoz szükséges vizet is, például csapadékvíz-megtartással, kék-zöld infrastruktúrával, illetve szürkevíz vagy tisztított szennyvíz felhasználásával. Ez a közeljövő várostervezésének egyik kulcskérdése, mert a hőhullámok erősödésével a sűrűn beépített városi környezet egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági terhet jelent.

A cikk példájának részleteit érdemes külön kiemelni: „1,7 mm csapadék Budapest teljes belterületére vetítve (386 km2) nagyjából 660 ezer m3 csapadék vízmennyiséget jelent. A Dunában ez a vízmennyiség kevesebb, mint negyed óra alatt folyik le.  Annak érzékeltetéséül, hogy a párologtatás során milyen energia-nagyságrendekről beszélünk, érdemes a vízmennyiség mellett az energiaáramlásban előidézett változást is kontextusba helyezni. A bemutatott, 1,7 mm délelőtti csapadék teljes elpárolgásához szükséges energiamennyisége Budapest belterületére vetítve nagyjából 400 GWh. Ez megegyezik a Paksi Atomerőmű 9 napi termelésének nagyságával, ami kb. 40 millió háztartás 1 napi légkondicionálási szükségletének fedezésére elegendő.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák