Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatodszor választották a Fjällrävent Svédország legfenntarthatóbb márkájává

A Fjällräven 2025-ben immár hatodik alkalommal nyerte el iparága legfenntarthatóbb vállalatának címét Svédországban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Európa legnagyobb fenntarthatósági felmérése nyolc ország 80 000 vásárlójának véleményét összesítve értékelte 36 iparág 1 600 márkáját. A svéd fogyasztók a „ruházat- és divatmárkák” kategóriában ezúttal is az outdoor céget találták a legjobbnak a környezeti szempontok érvényesítésében.

Hatalmas megtiszteltetés, hogy immár hatodik éve nekünk ítélik oda ezt az elismerést, ami egyben egy fontos visszajelzés számunkra arra nézve, hogy a csapatunk által a fenntarthatóság érdekében végzett, kemény munka meghozza a gyümölcsét. A fogyasztók ezúttal is úgy látták, hogy a Fjällräven a legfenntarthatóbb ruházati márka, ez is jól mutatja hosszú távú elkötelezettségünket a környezet védelme iránt. Ahogy növekszünk, a fenntartható működés egyre nagyobb kihívást jelent, de továbbra is azon dolgozunk, hogy minimalizáljuk az ellátási láncunk környezeti hatását, s eközben meghosszabbítsuk termékeink élettartamát. Nemcsak a tartós ruházat és felszerelés gyártása fontos számunkra, hanem az is, hogy ösztönözzük az embereket termékeink tudatos használatára. Arra
bátorítjuk vásárlóinkat, hogy gondoskodjanak felszereléseikről, javítsák és hosszú éveken át használják azokat, ahelyett, hogy minden szezonban újat vásárolnának – mondta Martin Axelhed, a Fjällräven vezérigazgatója.

A Fjällräven régóta vallja, hogy a fenntarthatóság nemcsak a gyártás során keletkező környezeti hatás csökkentéséről szól. Egy termék valódi ökológiai lábnyomát annak teljes élettartama határozza meg: minél tovább használják, annál fenntarthatóbb. Ezért a svéd outdoor márka hat alapelvre építi fejlesztéseit:

  • Strapabíró anyagok és kialakítás: ellenállnak az időjárás viszontagságainak és a mindennapos használatnak.
  • Funkcionalitás: a ruházat és felszerelés az adott tevékenységhez igazodik, biztosítva a maximális teljesítményt.
  • Kényelem: a megfelelő illeszkedés és komfort elengedhetetlen a természetben töltött idő élvezetéhez.
  • Időtálló dizájn: nem csak esztétikus, de a felhasználási idő meghosszabbításához is hozzájárul.
  • Javíthatóság: a termékeket úgy tervezték, hogy könnyen javíthatók legyenek, ehhez a márka javítási szolgáltatásokat is kínál.
  • Felszerelés gondozása: a Fjällräven tanácsokkal segíti a vásárlókat a termékek karbantartásában és élettartamuk meghosszabbításában.

Úgy látszik, a svéd fogyasztók értékelik az általuk vásárolt márkák fenntarthatósági erőfeszítéseit, mi pedig örömmel fogadjuk az iparágunkra nehezedő nyomást, amely folyamatos fejlődésre ösztönöz – mondta Aiko Bode, a Fenix Outdoor fenntarthatósági igazgatója.

Akkor is a tudományos innovációra törekednénk, ha nem figyelne ránk a közvélemény. Már 2009-ben elkezdtük eltávolítani a PFAS-t a termékeinkből – évekkel azelőtt, hogy a jogszabályok erre köteleztek volna minket –, mert úgy éreztük, ez a helyes lépés. Büszkék vagyunk rá, hogy a svéd fogyasztók elismerik ezt az elhivatottságot.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.

Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.

Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.

Advertisement

A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.

A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák