Zöld Energia
Hollandia – úszó napelemeket helyeznének el a szélturbinák között
Hollandiában hiányzik a hely a nagy kiterjedésű szélkerék- és naperőmű-parkok létrehozására. Ezért a szakemberek új megoldást kerestek.
Egy holland konzorcium azzal az ötlettel állt elő, hogy úszó napelemeket kellene elhelyezni a tengeren lévő szélturbinák között. A konzorciumnak hat cég és intézet a tagja. A tervek szerint a tengeri napenergia-farm területe 26 910 négyzetláb (2500 négyzetméter) lenne. Az első kísérleti program keretében az idén nyáron összesen 323 négyzetláb (30 négyzetméter) területen helyeznének el napelemeket 9 mérföldre Hágától. Az úszó napelemes modulok előnye, hogy a tengervíz egyformán és automatikusan lehűti azokat, emellett több napsütés éri őket. Ez a két hatás miatt 15 százalékkal több napenergia termelhető, mint a szárazföldön elhelyezett klasszikus napelemek segítségével. Miután meglévő infrastruktúrát hasznosítani lehet, a költségek is alacsonyan tarthatók. A termelt áramot a meglévő és a szélturbinákhoz kapcsolódó kábeleken szállítanák a szárazföldre. A Solar-at-Sea nevű projektben résztvevő szakértők azzal számoltak, hogy hosszú távon a tengeren még olcsóbban lehet áramot termelni, mint a klasszikus módszerekkel a szárazföldön.
A programnak lennének hátrányai is. A moduloknak elég robusztusnak kell lenniük ahhoz, hogy elviseljék a tengeri viszonyokat. Ez megoldható, mert a rendszernek nincsenek mozgó alkatrészei. Ennek ellenére az egyes paneleknek akár több mint 10 méteres hullámokkal is meg kell birkózniuk és előfordulhat, hogy a víz alá kerülnek. A nehézségek ellenére a szakemberek abból indultak ki, hogy a következő három éven belül megvalósulhat az elképzelés.
forrás: alternativenergia.hu
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés