Zöldinfó
Hőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
A Duna Paksnál az elmúlt 24 órában négy centimétert emelkedett.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Duna Paksnál az elmúlt 24 órában négy centimétert emelkedett, az emelkedő tendencia tovább folytatódott -olvasható a kormany.hu oldalon a hőségriasztásról csütörtök délelőtt közzétett jelentésében.
Azt írták: a vízrajzi adatok alapján a Duna vízállása szerdán 7 órakor -134 cm volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A vízhőmérséklet Paks állomásnál 27,9 Celsius-fok. A paksi atomerőműnél a biztonságos műszaki tevékenység fenntartása érdekében 16 szivattyú van a szivattyúállásoknál, és további négy a kikötőben, tizenegy pedig a parton áll tartalékként – jelezték. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján közölte továbbá, hogy a Balaton átlag vízállása 54 centiméter volt, szerdán a vízszint egy centiméterrel csökkent.
A Velencei tó vízállása 29 centiméter, az elmúlt napon a vízszint nem változott, azonban a tó vízállása 24 centiméterrel van a valaha mért legkisebb vízállás szintje alatt. A harmadfokú hőségriasztás feltételei egyértelműen fennállnak, és a jelenlegi előrejelzés alapján péntektől keddig tartós, rendkívül erős, péntekig éjszaka is csak mérsékelten csökkenő hőterheléssel kell számolni.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által a MAVIR Zrt. adatai alapján készített tájékoztatás szerint a bruttó csúcsidei rendszerterhelés szerdán 19.45 órakor 6750 megawatt volt, a várható bruttó csúcsidei rendszerterhelés csütörtökön 6700 megawatt lehet. A paksi atomerőmű aktuális visszaterhelési értéke: 1770 megawatt, így az erőmű 2000 megawatt helyett 230 megawatton termel.
A Dunamenti Erőmű G3-as egységénél szerdán 17.39 óra és 20.00 óra között a tápszivattyú túlmelegedése miatt üzemzavaros volt – tették hozzá. Az Egészségügyi Minisztérium azt közölte, hogy az Országos Mentőszolgálat tájékoztatása szerint országosan 27 esetben kellett mentőt riasztani a hőség okozta tünetek miatt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság napi jelentése alapján szerdán nyolc esetben történt klímával vagy léghűtővel kapcsolatos meghibásodás.
A győri kórház főépületében és az E épületben egy transzformátor állomás zárlata miatt megszűnt az áramellátás, amit az aggregátor üzemeltetésével pótoltak. Az intenzív osztályról a betegeket áthelyezték más épületekbe. A helyreállítás az éjszakai órákban elkezdődött, amelyhez a katasztrófavédelmi igazgatóság világító berendezéseket telepített.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság felelősségi körébe tartozó, fekvőbeteg-ellátó intézmények üzemeltetésében lévő klímaberendezéseknél javításokat kellett végezni a miskolci, a gyöngyösi, a kecskeméti, az ajkai, a győri, a szombathelyi kórházban, a szolnoki MÁV Kórházban, a fővárosban a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben és az Országos Onkológiai Intézetben.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium jelezte, hogy az extrém magas hőmérséklet miatt 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást. A MÁV-csoport szerdán 19 691 palack vizet osztott ki az utasok részére a főbb vasútállomásokon és autóbusz pályaudvarokon. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a tűzoltóságok szerdán 94 esetben vonultak erdőt és vegetációt érintő tűzhöz. Magyarország egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben.
A Magyar Honvédségnél a katonai szervezetek ivóvizet szállító, zacskózott ivóvizet előállító, szállító és tároló képességei, valamint a légi tűzoltási képesség rendelkezésre áll, 43 940 zacskó ivóvíz áll készleten. A honvédség a csabdi-vasztélypusztai víztározóba ivóvízet szállít Szárról, Budapestről Szentendrére és Pócsmegyerről Tahitótfaluba is folyamatosan szállítják az ivóvizet. Az Újbudai Közterület-felügyelet telephelyére ezer zacskózott vizet vittek.
A katasztrófavédelem szerda délután helikopteres tűzoltást igényelt a dédestapolcsányi tűzesethez, ahová két honvédségi helikopter érkezett Szolnokról. A területi védelmi bizottságok tájékoztatása szerint szerdán 1 361 helyszínen volt vízosztás, 817 helyszínen pedig párakapu üzemelt.
Zöldinfó
Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást
A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.
Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.
Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyszerre legfeljebb 300 liter üzemanyag vásárolható