Zöldinfó

Így védekezhetünk stílusosan a szmog ellen

Létrehozva:

13 év telt el a létrehozás óta

2014-01-15

Szerző:

Hell

Az előrejelzések szerint a következő napok időjárása sem fogja elősegíteni a hazai levegő tisztulását, így talán érdemes beszerezni egy-két védőmaszkot. Megoldani ugyan nem fogja a helyzetet, de legalább némi védelmet nyújt.

Azoknak különösen ajánlott, akiket a szmogos levegő sem riaszt el a kerékpár használatától. A szmogban bringázás kérdéskörében eléggé megoszlanak a vélemények, vannak, akik ilyenkor inkább a tömegközlekedést javasolják, míg mások szerint lassabb tempóval (hogy ne lélegezzünk be több káros anyagot) így sem rosszabb biciklizni, mint máskor. A legtöbb hatékony légszűrő maszk azonban kényelmetlen és finoman szólva is túl feltűnő utcai viseletre, hiszen leginkább extrém munkakörülmények között szokás használni. Vannak azonban, akik ebben is lehetőséget látnak, és a maszkok „designosodásával” talán az emberek is könnyebben motiválhatók a viselésre. Az olasz Seletti cég színes mintákat nyomott maszkjai elejére, amitől leginkább egy arcunk elé tekert sálra hasonlítanak. Egy argentin ipari formatervező, Maximiliano Baudrix, ennél tovább ment, és egyetlen termékbe sűrítve kínál megoldást modern világunk több problémájára. BlueMask névre keresztelt porvédő maszkja a nevével ellentétben szinte teljesen átlátszó, és kompatibilis a legtöbb bluetooth eszközzel, hogy ilyenkor se kelljen lemondani zenehallgatásról, mobilozásról. A vékony, rugalmas pántokkal illeszkedő maszk 0,3 mikron alatti por esetében is hatásos.

forrás: alternativenergia.hu

Kapcsolódó tartalom:egészség egészségvédelem életmód Légszennyezés légszennyezettség szállópor szennyezés szmog szmogriadó szmogveszély

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

54 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom