Zöldinfó

Így védekezhetünk stílusosan a szmog ellen

Létrehozva:

13 év telt el a létrehozás óta

2014-01-15

Szerző:

Hell

Az előrejelzések szerint a következő napok időjárása sem fogja elősegíteni a hazai levegő tisztulását, így talán érdemes beszerezni egy-két védőmaszkot. Megoldani ugyan nem fogja a helyzetet, de legalább némi védelmet nyújt.

Azoknak különösen ajánlott, akiket a szmogos levegő sem riaszt el a kerékpár használatától. A szmogban bringázás kérdéskörében eléggé megoszlanak a vélemények, vannak, akik ilyenkor inkább a tömegközlekedést javasolják, míg mások szerint lassabb tempóval (hogy ne lélegezzünk be több káros anyagot) így sem rosszabb biciklizni, mint máskor. A legtöbb hatékony légszűrő maszk azonban kényelmetlen és finoman szólva is túl feltűnő utcai viseletre, hiszen leginkább extrém munkakörülmények között szokás használni. Vannak azonban, akik ebben is lehetőséget látnak, és a maszkok „designosodásával” talán az emberek is könnyebben motiválhatók a viselésre. Az olasz Seletti cég színes mintákat nyomott maszkjai elejére, amitől leginkább egy arcunk elé tekert sálra hasonlítanak. Egy argentin ipari formatervező, Maximiliano Baudrix, ennél tovább ment, és egyetlen termékbe sűrítve kínál megoldást modern világunk több problémájára. BlueMask névre keresztelt porvédő maszkja a nevével ellentétben szinte teljesen átlátszó, és kompatibilis a legtöbb bluetooth eszközzel, hogy ilyenkor se kelljen lemondani zenehallgatásról, mobilozásról. A vékony, rugalmas pántokkal illeszkedő maszk 0,3 mikron alatti por esetében is hatásos.

forrás: alternativenergia.hu

Kapcsolódó tartalom:egészség egészségvédelem életmód Légszennyezés légszennyezettség szállópor szennyezés szmog szmogriadó szmogveszély

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet

Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

16 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.

A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.

Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.

Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.

Tovább olvasom