Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ingyenes öntözővíz, milliárdos védekezés – így küzdenek az aszály ellen

A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hubai Imre elmondta: a vízgyűjtőn tapasztalható csapadékhiány a Tisza vízhozamának csökkenését okozza. Az érintett vízügyi igazgatóságok felkészültek a nyaranta szűkös készletek pótlására – írja az alternativenergia.hu. A Felső-Tiszán, a Tisza-tóban, és a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszerben, az állami főművekben és öntöző csatornákban márciustól napjainkig felhalmozott és betárolt 650 millió köbméter vízkészletnek köszönhetően, a lakossági és az ökológiai vízigények kielégítése mellett a gazdálkodók mezőgazdasági célú vízigényét is menetrend szerint, maradéktalanul ki tudják elégíteni – jelentette ki. A gazdáknak ingyenesen biztosított öntözővíz az aszállyal szembeni védekezés kulcsfontosságú eleme – közölte. Hozzátette, tovább tart a forró, csapadékmenetes és száraz időjárás, aminek következtében a Tisza vízhozama és a Tisza-tó vízmérlege jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A korábbi kormányzati intézkedések által, a március óta tartó vízmegtartásnak, valamint az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtásának köszönhetően 178 millió köbméter többlettel lehet számolni, így a rendkívüli aszály ellenére a tározók terében, a főművi csatornák és a holtágak medrében 650 millió köbméter, egyharmad Balatonnak megfelelő vízkészlet áll rendelkezésre- mondta. Ebből a mennyiségből bőven jut a lakossági vízigények kielégítésére, valamint az ökológiai és a mezőgazdasági vízkivitelre is- jegyezte meg. Hubai Imre szólt arról, hogy a készletek megőrzése és az igények menetrend szerinti kielégítése tovább folytatódik a Tisza-tónál és a Felső-Tiszán egyaránt. Bizakodásra ad okot a hidrometeorológia által előre jelzett lehűlés és a csapadékot hozó időjárás, amely várhatóan a jövő hét első felétől enyhíteni fog a kínzó vízhiányon – közölte.

Az agrártárca célja, hogy Magyarországon idén ősszel és télen is folytatódjon a vízvisszatartás, így 2026 nyárra elérjék a 1,5 milliárd, míg 2026 végére már a 3 milliárd köbméter tájban és talajban tárolt vízkészletet – közölte, megjegyezve: a hiányzó csapadék mennyiségének pótlására fogják azt felhasználni, ami már másfél Balatonnak megfelelő víztömeg megtartását fogja jelenteni. Hubai Imre kiemelte: a kormány minden segítséget megad a gazdáknak, hogy a klímaváltozás jelentette kihívásokra megfelelő választ tudjanak adni. Ezer ember és kettőszáznál is több gép dolgozik ma is megszakítás nélkül az aszály elleni védekezésben- számolt be. Hangsúlyozta: a kormány 4,7 milliárd forint gyorsforrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és többszáz beavatkozási ponton végeznek gravitációs és gszívattyús vízpótlást – tájékoztatott. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, 10 milliárd forint áll rendelkezésre ennek fedezetére – közölte. Hubai Imre felháborítónak nevezte, hogy az idei rendkívüli aszályhelyzet alatt Brüsszel és a Tisza Párt “suttyomban” az ingyenes vízdíj ellen szavazott, ezzel a klímaváltozással küzdő magyar gazdákat sanyargatná az aszálynál is kegyetlenebbül.

Magyarország kormánya ezt nem nézi tétlenül, és ezen túl is, minden eszközzel segítik a gazdákat abban, hogy hozamaik biztonságban legyenek, jövedelmük stabilizálódjon és az állami beavatkozásoknak, az öntözésfejlesztési pályázatoknak, az ingyenes vízszolgáltatási díjaknak és a felhalmozott vízkészleteknek is köszönhetően, eredményesen tudjanak védekezni a szélsőséges időjárás által okozott kártételekkel szemben – szögezte le az államtitkár. Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi igazgatóság (Kötivizig) igazgatója azt mondta, hogy nagy odafigyeléssel zajlik a vízkészletgazdálkodás, megpróbálják a vízkészleteket a legigazságosabb szétosztani, hogy mindenkinek jusson. Kiemelte az együttműködés fontosságát minden egyes résztvevővel, vízhasználóval.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák