Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

iPhone-ból hőkamera

Létrehozva:

|

Házilag és akár minden nap végezhető hőkamerás vizsgálatot ígér a FLIR One nevű új kütyü, amelyet az idei CES-en mutattak be és az iPhone 5, 5S készülékünket változtatja hőkamerává.

Az energia megtakarítás növelésének egyik fontos eszköze, hogy felmérjük, melyek azok a helyek, ahol elszökik a lakás hője. Egy profi hőkamera viszont akár milliós kiadást is jelenthet, ez pedig egy átlag felhasználónak nem valószínű, hogy megéri. A FLIR One viszont pont az otthoni felhasználókat célozza meg. A készülék egy védőtokhoz hasonló, amely a telefon dokk csatlakozóján keresztül kommunikál a készülékkel. A telefonra egy alkalmazást is telepíteni kell a használathoz. Az energiaellátásról saját 1400 mAh kapacitású akkumulátor gondoskodik, amely viszont a telefon akkumulátorát is tölti.

A hőszigetelés hiányosságainak keresésén kívül számos egyéb célra is alkalmazható, a konyhai, elektronikai és egészségügyi jellegűektől az elkóborolt háziállatok, sötétben bujkáló személyek megtalálásáig. Természetesen játékra és menőzésre is kiváló. A készített képek a telefonra is elmenthetők. A kijelzőn 0 és 100 Celsius fok közötti értékeket képes megjeleníteni, 0,1 °C érzékenységgel. A 90,7 grammos kiegészítő 349 dollárba, körülbelül 77 000 forintba fog kerülni és már előrendelhető a gyártó honlapján. Hamarosan bizonyos Android készülékekre is elérhető lesz.

 

Advertisement

Forrás: energiaoldal.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák