Zöldinfó
Iskolák az élen a hulladékcsökkentésben: rekordszámú hazai program a környezettudatos jövőért
586 hulladékcsökkentési akciót regisztráltak a hazai akciófejlesztők a 2025. évi Európai Hulladékcsökkentési Hétre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Lezárult az idei, immár 17 Európai Hulladékcsökkentési Hétre (november 22-30. között) tervezett hulladékcsökkentési akciók regisztrációja, így hazánk idén 586 akcióval kerül fel az Európai Hulladékcsökkentési Hét nemzetközi térképére – írja az alternativenergia.hu. A Hét koordinációját az Energiaügyi Minisztérium támogatásával a Nemzeti Energetikai Ügynökség Zrt. látja el a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége szakmai közreműködésével. A cél idén is a hulladékképződés megelőzése, a tudatos vásárlás, az újrahasználat, újrahasznosítás és a megfelelő hulladékkezelésre történő figyelemfelhívás, a friss, innovatív ötletek feltárása és közzététele. Ezért is jelentős a helyi lehetőségek feltárása, az egyéni és a közösségi elképzelések, a bevezetni kívánt vagy már bevált gyakorlatok bemutatása, amellyel így, közösen takarékosan, hatékonyan tudunk tenni szűkebb és tágabb környezetünk megóvásáért, az erőforrásokkal való takarékoskodásért.
Az idei Hulladékcsökkentési Hét fókusztémája az e-hulladék, melynek helyes kezelése és csökkentése kiemelt környezeti és gazdasági kihívás, hiszen ezek veszélyes anyagokat és értékes nyersanyagokat egyaránt tartalmaznak. 2035-ig az e-hulladékok 65 %-át szükséges hasznosítani, de jelenleg ez arány még csak 30 %, tehát van mit tennünk. Még aggasztóbb, hogy az e-hulladék mennyisége várhatóan tovább nő világszerte. Ezért idén olyan akciókat is vártak a szervezők, amelyek középpontjában az elektromos és elektronikus berendezések hulladékká válásának megelőzése, ezen eszközök, szerszámok biztonságos javítása, újrahasználata, szakszerű gyűjtése és újrahasznosítása (leadás a megfelelő gyűjtőhelyen) áll, valamint minden egyéb, az e-hulladék csökkentéséhez kapcsolódó tudatosságnövelő kezdeményezés áll. A szervezők az előkészítés során szakmai anyagokat készítettek, tájékoztatókat, webinárokat tartottak az érdeklődők, a felhívásban megjelölt 5 célcsoport (oktatási intézmény, egyesület, gazdálkodó szervezet, közigazgatási szerv, magánszemély) képviselői számára. Ezeken az alkalmakon a hulladékgazdálkodás – kiemelten az elektromos és elektronikai hulladék – témakörében hallhattak előadásokat a résztvevők, majd interaktív módon dolgozták fel a témát. A szervezők, a szakmai közreműködők, az ipari partnerek, a regionális koordinátorok a szakmai kérdéseken túl, gyakorlati, a szervezést segítő információkat is kértek és kaptak, osztottak meg régiójukban, partnereik körében, amelyek elérhetőek a www.szelektalok.hu és a www.kszgysz.hu oldalakon.
Ezek a módszertani tudnivalók, a lebonyolítást segítő szakmai anyagok, prezentációk, szabadon használható kreatívok a honlapokon elérhetőek, letölthetőek, így megfelelő tudásanyagot, segédletet nyújtanak a november utolsó hetében megvalósítandó akciók lebonyolításához. Így 586 regisztrált hazai akció került fel a Hét hazai térképére, melyek valósítására november 22-30-a között kerül sor. A regisztrált akciók többségét (53 %-ot) a hazai oktatási intézmények alkotják, amely igazolja az intézmények, a pedagógusok és a diákok elkötelezettségét a környezeti ügyek, a környezeti nevelés iránt. Az akcióötletek megvalósításának előkészületei már megkezdődtek. A 2025. november 22-ig tartó időszak a gondos tervezés, előkészületek időszaka, hogy majd ezt követően november 30-ig mindenütt és minden hulladékcsökkentést népszerűsítő, bemutató programon minden a felelős létezésről, a tudatos vásárlásról, a kreativitásról, az erőforrásokkal való takarékosságról, az újrahasználatról, újrahasznosításról szóljon. A Hét során lezajlott eseményekről készített tartalmas és képes beszámolókat várják a szervezők, melyek beküldése után a hazai zsűri – a részvételi szabályzatban foglaltak szerint – kategóriánként bírálja el és díjazza, illetve jelölheti az akciókat a nemzetközi díjra.
Zöldinfó
Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain
Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.
A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.
Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
