Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Iskolák közelében is azbesztet találtak

Zalaegerszegen újabb területeken mutatták ki a szennyezést.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A korábbi érintett két közterület után a friss laboreredmények alapján újabb hat zalaegerszegi parkoló és utca esetében vált bizonyossá, hogy azbeszttel szennyezett kőzúzalék borítja, ezért pénteken egyes helyeken elkezdik a burkolóanyag elszállítását – közölte közösségi oldalán a város polgármestere. Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy osztrák bányákból az elmúlt években Zalaegerszegre is szállítottak azbeszttartalmú szerpentinit zúzottkövet, ezért a Kisfaludy és a Mártírok útja kereszteződésében lévő parkolót hetekkel ezelőtt lezárták – írja az alternativenergia.hu. Speciális gyártású, egyedi méretű fóliával leterítették, és figyelmeztető táblát helyeztek ki, de közben készül a parkoló burkolatcseréjére vonatkozó műszaki terv, hogy amint döntés születik a kormányzati támogatásról, az engedélyezés, a beszerzés és a szerződéskötés után elszállíthassák az azbesztes kőzúzalékot.

Az Áfonya utcában 10 kilométeres sebességkorlátozást rendeltek el, mert bár eredetileg magyarországi bányából származó, nem szennyezett kőzúzalékból készült a burkolata, de a magáningatlanok tulajdonosai többen is szennyezett zúzalékot használtak a kocsifeljárók és az udvarok burkolására, azt pedig a napi forgalom miatt az utcákra is felhordták. Itt is készül a burkolatcserére vonatkozó műszaki terv, hogy kormányzati támogatással elszállítsák az azbesztes kőzúzalékot, és új burkolatot kapjon az utca – jelezte a polgármester.

Kitért arra is, hogy további 16 mérést rendeltek meg különböző zalaegerszegi közterületi helyszínekkel kapcsolatban, ezek közül hat esetében derült ki most az azbesztszennyezettség a laboreredmények alapján. A Gazdaság utca burkolata, parkolója és útpadkája, továbbá az Iskola utcai parkoló esetében, a nevelési-oktatási intézmények közelsége miatt a Zala-Müllex Kft. szakemberei külön hatósági engedéllyel, a munkavédelmi és környezetvédelmi szabályoknak megfelelő munkavégzéssel pénteken délután felszedik a kőzúzalékot. Fóliával kibélelt, leponyvázott konténerekben szállítják el, a dolgozók FFP3 maszkban és vegyvédelmi öltözetben végzik a munkát, a kiporzás megakadályozása érdekében vizes technológiával dolgoznak – ismertette Balaicz Zoltán.

Advertisement

Hozzátette: a munkálatok miatt útlezárások is lesznek, az autóbuszforgalmat is elterelik. A szülőket arra kérik, hogy az ezekben az utcákban működő bölcsődébe, óvodába és iskolába járó gyerekeket délután vigyék haza, ha ezt nem tudják megtenni, a gyerekeknek más városrész intézményeiben biztosítanak helyet. A polgármester arról is beszámolt, hogy a Jákum utcai parkoló egy szűk elválasztó sávján néhány négyzetméter szennyezett zúzalék van, amit hamarosan szintén eltávolítanak. A Domb utca melletti útpadkáról 90 méter hosszan és másfél méter szélességben szintén hamarosan felszedik a burkolatot. A Vajda Lajos utcai, nagyobb területű parkolót is a központi támogatás segítségével kívánják helyreállítani. A Zrínyi utcai iparterületen ugyancsak önkormányzati tulajdonú területről van szó, de a Flex gyáregysége vette bérbe és építette meg a parkolót, ezért a cég már gondoskodott a lezárásról – fejtette ki Balaicz Zoltán.

Advertisement

Zöldinfó

Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.

A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.

A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.

Advertisement

A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.

A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.

Advertisement

Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.

Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.

Advertisement

Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák